Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)

A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével

Aedes O. Refiki faj ökológiájához és állatföldrajzához.) Említve Mihályi F. adata is, Balatonakaliról. 1922. TSCHUSI ZU SCHMIDHOFFEN, VICTOR: Ornithologische Collectane­en aus Österreich-Ungarn und dem Occupationsgebiete. (Ornitológiai gyűjtések az Osztrák-Magyar Mo­narchia és megszállt területeiről.) Or­nith. Jahrb. 8, 1897, p. 24—34. — Csonttollú madár = Bombycilla gar­rulus L. adata a Pápa feletti Bakony­ból.) 1923. TURÖCZI LÁSZLÓ: A bölény. (Die Wisente.) ZooZ. Lapok 15, 1913, p. 176. — A magyar Brehm 9. köt. 529. old.-án a bölény 1735-i bakonyi lété­ről ír. — Szalay B. ezt erősen téves­nek minősíti. 1924. TVORDY JÁNOS: A szalonka húzásáról. (Über den Schnepfenflug.) Vadász-Lap 9, 1888, p. 124. — A III. 20-án Iszkaszentgyörgyön elsőknek megjelentekről. 1925. TVORDY JÁNOS: Vadállomá­nyunk. (Unserer Wildbestand.) Va­dász-Lap 9, 1888, p. 325. — Iszkaszent­györgy őz és apróvad állományáról. 1926. UDVARDY MIKLÓS: METHODS OF BIRD SOCIOLOGICAL SURVEY, ON THE BASIS OF SOME TIHANY COMMUNITIES INVESTIGATED. (MADÁRSZOCIOLÓG1A1 VIZSGÁ­LATOK MÓDSZEREI A TIHANYI­FÉLSZIGETEN TANULMÁNYO­ZOTT NÉHÁNY KÖZÖSSÉG ALAP­JÁN.) Arch. Biol. Hung. 17, 1947, p. 61—89, képekkel. — A Tihanyi-fél­sziget madáregyütteseinek gazdag so­rával. — UDVARDY MIKLÓS, lásd 944. sz. alatt, Keve Andrásnál is. 1927. UGRAI KÁLMÁN: Zirc. Ifj. és Élet 17, 1942, p. 168. — A Bakonyi sertés zirci múzeumi példányáról is. 1928. UHEREK LÁSZLÖ: Madárvonu­lás. (Vogelzug.) Vadász-Lap 40, 1919, p. 107. — Balatonedericsen III. 8-án megjelent első szalonkákról. — UHRIK-MÉSZÁROS TIVADAR, lásd 1780. sz. alatt Szent-Ivány Józsefnél is. 1929. ÚJHELYI ISTVÁN (= VÁSÁR­HELYI ISTVÁN): Hogyan készül a pisztráng? (Wie werden die Forellen bereitet?) Búvár 2, 1936, p. 814—816, képekkel. — Csopak pisztrángos vizei­ről is. 1930. ÚJHELYI ISTVÁN ^VÁSÁR­HELYI ISTVÁN): Vadgalambjaink és vadgerléink. (Columbidae.) Búvár 7, 1941, p. 49—52, képekkel. — A Strep­topelia decaocto Friv. keszthelyi elő­fordulásáról is. 1931. ÚJHELYI ISTVÁN (=VÁSÁR­HELYI ISTVÁN) : A vándorsólyom. (Falco peregrinus Tunst.) Búvár 3, 1937, p. 113—116, képekkel. — Fész­kelése a Bakonyban „gyanítható". 1932. ÚJHELYI SÁNDOR: A Termé­szettudományi Múzeum magyar gyűj­tőktől származó középeurópai szita­kötő gyűjteményének faunisztikai adatai. Faunistische Angaben aus dem Odonaten-Material des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Rovt. Köziem. 8, 1955, p. 17—44. — Bő adatsor: Balatonfüred, Cuha-völ­gye, Hévíz, Inota, Keszthely, Révfü­löp, Tihany, Zirc-ről. 1933. ÚJHELYI SÁNDOR: Szitakötők. Odonata. Fauna Hung. V/6. 1957, p. 1—46, képekkel. — A Dunántúlról említett előfordulási adatok jó része a Bakonyra is vonatkozó. 1934. ÚJHELYI SÁNDOR: Kérészek. Ephemeroptera. Fauna Hung. V/5. 1959, p. 1—98, képekkel. — Baëtis pu­milus Bum., Tihany. — B. vernus Curt., Aszófő. — Leptophlebia ves­partina L., Bakony.

Next

/
Thumbnails
Contents