Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Eredeti megfigyeléseink

1966. XII. 13-án 30—40 db. Főként a juharfák termését kedveli, de 1954. XI. 15-én tiszafán szedegetett (Keve). Chloris chloris (zöldike). — A zöldike területünkön mindenütt költ, a városban és a Középmalmi égeresben is. A tavaszi idő enyhülésével azonnal halljuk „zsírozásár''. Télen néha nagy csapatokban láthatjuk, főként tujákon (Mauzóleum, pl. 1959. IX. 30-án 30—40 db, 1961. X. 11-én 80—100 db, 1963. X. 25-én 40—50 db). Fenyőpintyekkel együtt a fenékpusztai kender- és lenkazlak körül 1964. III. 13-án 20—25 db, 1966. I. 16-án 300—400 db, 1966. XII. 9-én 80—100 db, 1967. I. 21-én 250—300 db volt. Különösen népes csapatait láttuk a fenékpusztai földeken 1965. XI. 22-én 400—500 példány (Keve). Carduelis carduelis (tengelic). — Legfőként a gazosokat, de a vadkendert is ked­veli, télen néha a nád között is tartózkodik. Mindenfelé költ területünkön. 50—60-as csapata nem ritka, néha vegyes pinty-csapatokban található, a fenékpusztai len telepen is. A keszthelyi gyepmesteri telepnél 1958. XI. 23-án 400—500-as csapatával találkoz­tunk (Keve). Carduelis spinus (csíz). — Rendszeres téli vendég, X— III. hó között mindenütt találkozunk csízzel, a város felett is átrepülnek. Nem tartózkodik olyan óriási csapa­tokban területünkön, mint a közeli hévízi égeresben. Legkorábbi megfigyelés 1949. IX. 17., legkésőbbi 1954. IV. 16. Legnagyobb csapatát Felsőmajor körül 1952. X. 26-án lát­tuk, ahol 50—60 db volt. Az 1951. IV. 7-én megfigyelt példány a park egyik nyárfájá­nak barkáit csipegette (Keve). Carduelis cannabina (kenderike). — A közeli bokros-köves hegyoldalak és a sző­lők jellegzetes madara, de azért bevetődik a most vizsgált területre is. Helyenként költ is, pl. újmajori földek (1959, 1967), esetleg a partszakaszon és a Gyenesdiás felé eső földeken is. Télen nagyobb csapatba verődik, így Keszthely és Fenékpuszta közötti parton 1950. X. 16-án 70—80 db, XI. 10-én 70—80 db, 1952. XII. 31-én 100—150 db a part vonalában húzott. A Zámori-öböl gazosában 1962. XI. 4-én 70—90, Fenékpusztán 1951. XII. 27-én 40—50 db zöldikékkel vegyes csapatban szedegetett a gazban, 1965. XI. 22-én 80—100 db, 1966. XII. 9-én 100—150 db volt ugyanott. 1959. XI. 15-én a gyep­mesteri telep körül 120—150 db, a Rezi felé vivő műút menti földeken 80—100 db volt (Keve). Serinus serinus (csicsörke). — Fészkel a város utcáinak a fáin a parkban, Halász­csárda körül. A temetőben, kastélyparkban, 1967-ben Fenékpusztán, továbbá Sármellé­ken is. Néhány téli adaton kívül Fenékpuszta 1954. I. 21-én 2 példány mezei verebek­kel, tengelicékkel és zöldikékkel vegyes csapatban, 1949. II. 23-án 1 db a Halásztelep körül), legkorábbi megfigyelés a Növényvédelmi Kutatóintézet gyümölcsösében 1959. III. 10., legkésőbbi Keszthelyen 1960. X. 19. Fenékpusztán 1953. X. 19-én mezei verebek­kel láttuk (Keve). Pyrrhula pyrrhula (süvöltő). — Rendszeres téli vendég, csapatai azonban nem szoktak itt 8—10 példánynál nagyobbak lenni. A nagy hó beszorítja a városba, így 1967. I. 19-én 6 hím és 2 tojó házak falai mentén keresgélt. Főként a fagyalt és juhar­termést kedveli. Legkorábbi megfigyelés a parkban 1949. X. 30., legkésőbbi a Közép­malmi égeresben 1960. IV. 1. (Keve). Loxia curvirostra (keresztcsőrű). — A keszthelyi temetőben csaknem minden év­ben megfigyelhető a Mauzóleum körüli fenyvesben: 1959. IX. 30-án 5—6 db, X. 1-én 20—25 db, 1963. X. 25-én 2 db, 1967. X. 17-én 1 db, X. 19-én 6—8 db tuja termést csi­pegetett. Sok megfigyelés van a parkból is: 1948. IV. 16 hím és tojó, 1949. XII. 3-án 6 db nyárfán, 1953. X. 20-án 40—50 db, X. 21-én 15—20 db átrepült, X. 22-én 1 db, XI. 9-én 8—10 db, XI. 22-én csapatosan, 1956. VII. elején, 1958. I., 1959. IX. 26-án 1 db, IX. 28-án több, IX. 29-én 10—15, X. 16-án 1 db, X. 18-án 10—15 db, X. 20-án szól, XI. 13-án szól, 1962. XI. 8-án 8 db. Zámorban 1959. X. 21-én 11 db, XI. 18-án 1 db. Kis­keszthelyen diófán 1959. XI. 15-én 4 db. Keszthely és Fenékpuszta közt 1959. XI. 13-án 8 db (Keve). Fringilla coelebs (erdei pinty). — Minden erdőparcellában, parkban költ. A keszt­helyi parkban becslésünk szerint állománya a következőként alakult: 1948: 1, 1949: 4. 1950: 3, 1951: 2, 1952: 3, 1953: 1, 1954: 4, 1955: 1, 1956: 3, 1957: 5, 1958: 3, 1959: 1, 1960: 1, 1961: 1, 1962: 2, 1963: 3, 1964: 1, 1965: 1, 1966: 1, 1967: 3 pár. A kastély parkjában ma is fészkel, de a régi nagy parkban különösen szép állomány volt. pl. 1948. 13 pár. Fészkét csaknem teljesen készen a parkban közvetlen a kocsiút mellett 1 m magasság­ban bodzán találtuk 1951. IV. 10-én. Főként márciusban a park, de a .Középmalmi égeres is hangos énekétől. Párzási táncát megfigyeltük 1953. IV. 14-én, de még június-

Next

/
Thumbnails
Contents