Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Eredeti megfigyeléseink

Eredeti megfigyeléseink Podiceps rujicollis (kis vöcsök). — A környék csatornáiban és a Zala torkolatánál jelenik meg időnként az őszi vonulás során. A Melegér (Hévízi-csatorna) Keszthely alatti szakaszából 1949. X. 24-én hoztak egy példányt be. A Zala torokban 1948. IX. 16-án 1 db; 1962. XI. 6-án 2 db (Keve). Podiceps eristatus (búbos vöcsök). — A Balatonban és a Zala torkolatánál rendszeres (Keve—Sági). Phalacrocorax carbo (kárókatona). — Területünk felett III—IX. hó között rendszeresen látni egyes repülő példányokat, vagy kisebb csapatokat, melyek kisbalatoni telepükről a Balatonra járnak ki halászni. Ilyen zsákmányt kereső példányokkal a Berek felett is találkozhatunk, pl.: 1963. V. 10-én Hévíz felől repült egy példány. 1967. II. 27-én a Zala-toroknál 10—12 példány, a keszthelyi szabad strand előtt 1964. III. 13-án 10—12 példány, ugyanott 1964. III. 14-én 100—120 példány jégen (Keve). Ardea cinerea (szürke gém). — Mozgásuk a kárókatonáéhoz hasonló, de a berek csatornái mellé és a Balaton-partra, Keszthely és Fenékpuszta közötti szakaszon is leszállnak élelmet keresni. A Melegér mentén, Hévíz és Újmajor között 1955. V. 17-én 3 magányos példány. Az V—VI. hónapban gyakoriak a berekben (Keve). Kora tavaszszal gyakoriak a tóparton. így 1966. II. 13-án a fenékpusztai állomásnál 2 db, 1966. II. 15- én Fenék és Keszthely között 2 db, 1964. III. 9-én a keszthelyi Horgásztanj^ától délre 3 db (Sági). Ardea purpurea (vörös gém). — A Sármellék és Pruska-malom közti berek igen megfelel táplálkozó területének, de a vizsgált területen ez a faj sem fészkel. Mozgása a Kisbalaton felől a Balaton felé is irányul, ahol a parton pihennek. A berekben legkorábban 1962. IV. 18-án találkoztunk vörös gémmel. Itt V—VI. hónapban gyakoriak (Keve—Sági). Ardeola ralloides (üstökös gém). — Májusban a Zala-híd táján gyakran látható (Keve). Egretta alba (nagy kócsag). — A nagy kócsag kedvelt táplálkozó helye az „Iszap" előtti part, így a Zala-folyó felett gyakran láthatunk átrepülő példányt. Sármellék— Fenékpuszta—Pruska-malom közti berekrészben 1959. IV. 16-án 1 db, 1967. V. 25-én 2 db, 1964. XI. 11-én 2 db (Keve). 1965. II. 15-én a fenékpusztai parton 1 db, 1965. II. 16- án a parti istálló előtt 9 db (Sági). Egretta garzetta (kis kócsag). — A Kisbalaton és a Balaton közötti mozgáson (Keve—Sági) kívül, a berek felé is jár vadászni. így 1955. VI. 9-én a régi nagykanizsai műút mellett 2 db, 1957. V. 18-án a lápgazdaság területén 8 db, 1958. VI. 17-én a sármelléki berekben 1 db és a lápgazdaság területén is 1 db, 1959. V. 31-én a sármelléki berekben 2 db, Melegér partján a Középmalmi égeresben 1 db, 1967. V. 25-én a sármelléki berekben 1 db (Keve). Nycticorax nycticorax (bakcsó). — A balatoni mozgáson kívül a berekben is találkozunk bakcsóval, pl. a Melegér partján a Középmalmi égeresben 1958. VI. 17-én 1 db (Keve) és 1964. IX. 12-én 1 db (Sági). Legkésőbbi észlelése 1966. X. 22-én a Felsőmalmi berekben 1 db (Sági). Ciconia ciconia (gólya). — A fenékpusztai sziles híres gólya-telepének (2. ábra) korábbi, illetve mások által végzett megfigyeléseket felsoroltuk már. Az erdőt 1946-ban pár fa kivételével kivágták. A megmaradt fákon 1949-ben 4 lakott és 2 üres fészek volt. 1950-ben 9 lakott fészek, 1951-ben 7 lakott fészek, közülük 3 szilen, 1 nyárfán, 1 tölgyön, 2 erdeifenyőn. Ez évben a nagykanizsai műút mellett is volt 1 fészek szilen. 1952-ben a sziles hagyás fáin és környezetükben 7 lakott fészek, ebből 3 szilen, 1 tölgyön, 1 nyárfán, 1 fenyőn és 1 kiszáradt fán. Lakott volt a műút melletti fészek is.