H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TANÖSVÉNY - 10 megálló: Zsivány-barlang

állatból többnyire csak a "gipszminta", szaknyelven a köbéi maradt meg. Ez azonban megőrizte a bordák alakját, gyakran a kamraelválasztó lemezkék nyomát is. Mindez nagyon fontos, mivel elsősorban ez teszi lehetővé az ammonitesz fajok meghatározását, s ezáltal — mivel az ammonitesz fajok hamar kihaltak, de rövid fajöltőjük alatt nagyon elterjedtek a világtengerekben — a befoglaló kőzet korának sokszor nagyon pontos megállapítását. Próbáld te is megfigyelni a talált példányok jellegeit, nemcsak a bordákat, hanem a kanyarulatok vastagodását, azt, hogy mennyire takarja el a külsőbb kanyarulat a belsőket, milyen alakú a kőbél keresztmetszete, van-e él a kanyarulat külső oldalán. Meglátod, többféle forma akad közöttük. A vörös mészkő alatt a Dachsteini Mészkő rétegeit tárták fel, melyeket jelenleg a félredobott kőzettörmelék takarja. Bár a két kőzet hézagtalanul érintkezik egymással, határuknál 30 millió év "képviselete" hiányzik. A szaknyelv ezt üledékhézagnak nevezi, a 30 millió év itteni eseményeire csak más területek földtani felépítéséből következtethetünk. A vörös mészkő kialakulása után a tenger mélyebb lett, mészanyag már nem tudott lerakódni, s a mészvázú lebegő szervezetek sem találták meg benne életfeltételeiket, vagy az elhalt szervezetek váza még a vízben feloldódott. Ugyanakkor elszaporodtak a lebegő életmódú kovavázú egysejtűek, a radiolariák (sugárállatkák), s a fenéken csak a vázaikból álló iszap halmozódott fel. Ebből áll a radiolarit nevű kőzet, melyben a feloldódott majd újra kivált kovaanyag helyenként tűzkő rétegeket, gumókat, keskeny sávokat alkot. A barlangtól nem messze egy kutatóárokban látható ez a hol fehér, hol rózsaszínű, gyakran finomsávos, s mivel a vázak csipkeszerűek, üregesek, viszonylag könnyű kőzet. (A sötétebb sávokban több, a világosakban kevesebb vas vált ki a tengerfenéken a radiolariás iszapban) (A Zsivány-barlang után kb. 300 méterrel egy jelzett elágazónál jobbra (északnak) indulva ismét visszatérhetünk a tanyára.) Gyenespusztát elhagyva felújítás alatt álló erdőket keresztez jelzett utunk. Mit jelent ez a kifejezés? Érdemes megismerkedni vele! Mivel életterünk a lomberdő zónában található, a természetes növényzet — kevés kivételtől eltekintve — erdő. Ha az erdőt kiírtjuk, de a területet nem hasznosítjuk, az erdő természetes folyamatok keretében ismét megjelenik. Ezt a természeti folyamatot használja ki az erdőgazdálkodó. Ha az erdőrészlet az erdőterv szerint vágáséretté (kitermelhetővé) válik, azaz a fák elérik a gazdasági szempontból optimális méreteket, levágják azokat. Ezt azonban nem egy ütemben, hanem legalább három alkalommal végzik (ezt hívják felújító vágásnak). Az első ütemben az állomány egyharmadát vágják ki. A megmaradó idős fák által termelt magok az eltávolított fák helyén jó ökológiai körülmények közé jutva kicsiráznak, s növekedésnek indulnak. Ha megerősödtek, újabb 1/3-nyi idős fát termelnek ki, s a folyamat ismétlődik. Az utolsó fázisban