H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység állatvilága

völgyek embertől kevésbé háborgatott bükkösei számtalan búvóhelyet nyúj­tanak a macskafélék ritkán megpillantható képviselőjének, a védett vadmacs­kának {Felis silvestris). Gyakoriságáról - részben a házimacskával történő gyakori összetévesztése, részben kereszteződött egyedei miatt - pontos adata­ink nincsenek. Fenyvesek A Bakony egyetlen őshonos fenyvese Fenyőfő környékén található. En­nek legfőbb különlegessége, hogy homoktalajon alakult ki. Felépítése folytán - a fenyvest foltokban gyepterületek szakítják meg - növény- és állatvilá­ga nagyban hasonlít az alföldi ho­mokpusztagyepekéhez. Innen szár­mazik a Bakonyban kuriózumnak számító önbeásó sáska {Acrotylus longipes) (30. ábra) adata. Az erdészeti telepítések következ­tében manapság a Bakony több he­lyén találkozhatunk kisebb-nagyobb fenyvesekkel, ezért a fenyőhöz kötő­dő fajok jó része szélesebb körben is előfordul. A változatos színű csúcsos keresztespók {Cyclosa conica) nevét 30. ábra: Önbeásó sáska (Csiby nyomán, 1990) potrohának kúpszerű, fonószemölcsei fölé nyúlt végéről kapta. Gyakran talál­kozhatunk példányaival fenyvesekben. Ugyanitt él az éjszaka aktív rés­keresztespók {Nuctenea umbratica). Ez a fényes barnásfekete állat napközben a fák kérgének repedéseiben húzódik meg. Igen ritka, értékes poloskafajunk, a vállas poloska {Ancyrosoma leuco­grammes) is egy ilyen fenyves tisztásán került elő a literi Mogyorós-hegyről. Kidőlt vagy száradó fenyők kérge alatt gyakran fedezhetünk fel madárfészek­szerű bábbölcsőket, melyekben kora tavasszal még a frissen kifejlődött szür­kés-tarka fenyves-tövisescincért {Rhagium inquisitor) is megtalálhatjuk. En­nek az állatnak más cincérfajoktól eltérően rövid a csápja, előtorán pedig egy-egy oldaltövist visel. A csápok méretét tekintve a védett daliás cincér (Acanthocinus aedilis) a csúcstartó, hímjének csápja a test hatszorosát is elér­heti, lárvája szintén fenyőben él. Hazánkban csupán a nyugati határszél feny­veseiben és Fenyőfőn találkozhatunk legnagyobb testű cincérünk, az ácscin­cér {Er gates faber) példányaival, melynek nőstényei 5,5 cm-nél is nagyobbak

Next

/
Thumbnails
Contents