H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység állatvilága

pőkaromban végződő csáprágóik méregmirigyének váladékával ölik meg elsősorban rovarokból álló zsákmányukat. A szövőmirigyeik termelte pókfonállal - melynek szakítószilárdsága vetekszik a legjobb acéléval - burkolják be petéiket (kokon), készítenek változatos fogóhálókat, repítő fonalként útra kelnek vele stb. A talajszinten mozgó torzpókokat képviseli az érdekes életmódú Atypus affinis, mely földbe vájt lakócsövekben él és gyakran alkot kolóniákat. Feltűnően erős csáprágójú, éjszaka aktív fajok tartoznak a fojtópókok családjába. Jeles képviselőjük a Dasumia canestrini, mely a hegység fontos balkáni-itáliai színezőeleme. A Balaton-felvidék meleg karsztbokorerdő-foltjaiban a kőrisfákon él a mannakabóca {Cicada orní), mely az óriás énekeskabóca {Tibicina haematodes) mellett a rend második legnagyobb faja. Jellegzetes recsegő-ropogó „énekükkel" a hímek hívják párjukat. Az erdők minden szintjében vadászik a nagy tolvajpoloska {Himacerus apterus). Hosszú, erős szipókájával felszúrja áldozatait, így szívja ki testnedveiket. A fitofág (növényevő) fajok jó része a bogarak rendjébe tartozik. Egyesek lárvái a fás növények belsejében fejlődnek, ezek az úgynevezett „farontó bogarak", melyek között több védett faj is található. Ilyen a cincérek családja is, ahol a hazai 42 védett fajból 26-ot a Bakonyban is kimutattak. Egyik legnagyobb képviselőjükkel, a nagy hőscincérrel {Cerambyx cerdó) egyre ritkábban találkozhatunk, lárvája 4 éven keresztül fejlődik öreg tölgyfákban. Az erősen kitinizált testű, fémesen csillogó, színpompás díszbogár fajok nagy része is fák ágaiban fejlődik. Hazánkban a Balaton-felvidéken találták meg először a mediterrán elterjedésű Arias-díszbogarát {Kisanthobia ariasi), mely öreg tölgyfák, leginkább a molyhostölgy elhalt vastagabb ágaiban fejlődik. Elhalt tölgyek korhadó tuskójában tölti lárvakorát a szarvasbogár {Lucanus cervus), a kifejlett állatoknál szembetűnő az ivari kétalakúság. Az idős tölgyesek visszaszorulásával hazai állománya erősen fogyatkozik. Hasonló a helyzet a szintén tuskókban fejlődő orrszarvú bogárral {Oryctes nasicornis) is, melyre leginkább fűrésztelepek környékén bukkanhatunk. Tölgyeseink repülő ékszere a smaragdzöld színű pompás rózsabogár {Potosia aeruginosa), amely 3 cm-es méretével a legnagyobb rózsabogarunk. Hazánkban mindegyik faj védettséget élvez. A különféle tölgyfajok makktermésében fejlődő tölgymakk ormányos {Curculio glandium) fajtársaival a mogyoróültevényekben előforduló „likas mogyorók" előfordulásáért is felelős. A jellegzetes megjelenésű szíves zömökbogár {Cryptocephalus cordiger) fekete előtorán fehér szív alakú foltot találunk. Ez a faj a zsákhordó bogarak alcsaládjába tartozik, nevüket avarlakó