H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység növénytakarója

fejlett, benne sok vízigényes fajjal, melyek egy rész az üde lomberdőkből jön át. Jellemzőek a magaskórós növényei is, pl. a halovány aszat {Cirsium oleraceum) és a réti legyezőfü (Filipendula ulmarid). Vízhatástól független intrazonális természetes növénytársulások Ide tartoznak azok a növénytársulások, melyeknél a víz túlkínálata helyett inkább annak hiánya jellemző, s előtérbe kerül az alapkőzet, kitettség és talaj ökológiai hatása. Ezek a következők: Pionír társulások Sziklákon, sziklás, köves lejtőkön, ott, ahol kevés - a kőzetrepedésekben felhalmozódó - talaj áll csak rendelkezésre, pionír gyepek alakulnak ki. Mivel a kevés talaj minimális mennyiségű vizet képes tárolni, növényei többnyire szárazságtűrők. Finomabb osztályozásuk az alapkőzet minősége, a vízellátottság és a fényviszonyok alapján történik. A mészkő és dolomit sziklahasadék gyepekben gyakori a sárga hagyma {Allium flavum), az ágas homokliliom (Anthericum ramosum), a korongpár (Biscutella laevigata), az aranyos (Asplenium trichomanes) és kövi fodorka (A. ruta-muraria), a sárga kövirózsa (Jovibarba globifera ssp. hirta), ritkábban a nyugati (Asplenium ceterach) és magyar pikkelypáfrány (A. javorkeanum). A pikkelypáfrányok társulásalkotóként, bazalt alapkőzeten is megjelenhetnek a Balaton-felvidék egykori vulkánjain. A bükkös öv északra néző, árnyékosabb sziklafalainak üdébb viszonyai között hólyagpáfrányos sziklahasadék társulás vagy mészkő sziklabevonat társulás alakul ki. Egyik névadó faja a hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis), védett a gímnyelvű páfrány (Phyllitis scolopendrium), a nagyon ritka zöld fodorka (Asplenium viride) és a mohos csitri (Moehringia muscosd) is. A bazalt hegyek kőfolyásain kialakuló bazalttörmeléklejtő-gyep szárazságtűrő hagymákkal (sárga hagyma (Allium flavum), hegyi hagyma (A. montanum)) és pozsgás életformájú varjúhájakkal (fehér varjúháj (Sedum album), hatsoros varjúháj (S. sexangularej) bíró társulás. Kevéssé ismertek a Tihanyifélsziget gejzíritjéről közölt egyéves pionír gyepek. Pionír gyepek homokos alapkőzetű területeinken is kialakulhatnak. Bakonyi viszonylatban ritkák, de Uzsa környékéről ismert a dunántúli mészkerülő homokpuszta néven leírt növénytársulás. A savanyú kémhatású homoktalaj jellemző faja a magyar csenkesz (Festuca vagináid), a deres fényperje (Koe-