H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony földtana

E domborzati változatosság az éghajlatban is erősen tükröződik, nagyon sokat számít, hogy az adott élőhely déli fekvésű vagy éppen északi kitettségű, eszerint az átlaghoz képest melegebb és szárazabb, illetve hűvösebb és csapadékosabb a mikroklíma. A Bakonyvidék éghajlati képét három nagy körzet találkozása alakítja; az ENy-i és a magas fekvésű központi részeken a hűvös és nedves atlanti hatás, DNy-on az enyhe és nedves mediterrán légtömegek, míg K felől a meleg és száraz kontinentális befolyás érvényesülnek. Ennek megfelelően az évi középhőmérséklet helyről helyre 8,5 °C és 10,7 °C között, az évi csapadék 550-850 mm között változik, sőt egyes években az ÖregBakonyban meghaladja az 1000 mm-t is. Az éghajlat, a domborzat és a földtani felépítés együttesen határozzák meg a vízrajzi képet. A sok vízáteresztő karsztos kőzet miatt azt gondolhatnánk, hogy a hegység vízhálózata szegényes, azonban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az ok a geológiai múltban keresendő, ugyanis korábban vízzáró takaró borította a karbonátos képződményeket. Az ezen kialakult egykori sűrű vízhálózat - a fedőüledékek lepusztulása után - átöröklődött a karsztos térszínekre és látványos szurdokokat hozott létre, aljukon csörgedező patakokkal, mellékvölgyeikben fakadó forrásokkal. Legismertebbek: a Cuha Zirctől induló szakasza, a Gerence kerteskői és Bakonybél alatti része, a Gaja bakonynánai és bodajki áttörése. A Balaton-felvidéki sédek medre szintén meredek völgyekkel réseli át a parti hegyvonulatot, és ne feledkezzünk meg a hajdanán malmokat hajtó Eger-vízről sem. Állóvizekben viszont kifejezetten szegényes ez a vidék, eltekintve a kis erdei pocsolyáktól, dagonyáktól. Üde bár napjainkra egyre gyakrabban kiszáradó - kivételt képeznek a DéliBakony bazalt hegyeinek tetején csillogó apró tavacskák. Rajtuk kívül még néhány mesterséges elgátolással létrehozott víztározót, halastavat említhetünk, főleg a hegylábi részeken. A forrásokat tápláló felszín alatti vízkészlet sajnos egyre fogy a fokozódó vízkiemelés, a csapadékhiány és az erősödő erdőirtás következtében. A szennyeződésekre igen érzékeny karszt is egyre újabb problémákat vet fel. Földtörténet és geológiai természeti értékek A Dunántúli-középhegységet és peremterületeit magán hordozó kéreglemez töredék egy EK-DNy irányban hosszan elnyúló vályút képez. E sajátos kőzetszerkezeti elrendeződésnek köszönhetően a Bakony központi része alatt több km mélyen fekvő idős - földtörténeti óidőből származó - kőzetek a Balaton partvidékén számos helyen napvilágra bukkannak. A teknő átellenes,