H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

Egy kis kutatástörténet

ban is vannak: tavikagyló, Cygnus és Anativus, néhány Lymneus és Planorbis." 1891-ben Lóczy Lajos irányításával és szervezésében megalakult a Balatoni Bizottság, s tagjai megkezdték a Balaton tervszerű vizsgálatát. Sokrétű és alapos munkájuk eredményeként 1897 és 1918 között 32 kötetben jelent meg "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" c. sorozat. A mű tudománytörténeti jelentősége óriási, hiszen alkotói világviszonylatban elsőként dolgozták fel természettudományos szempontból egy nagyméretű tó földtanát, földrajzát, éghajlatát, vízrajzát, őslénytani viszonyait, növény- és állatvilágát stb. 1900 és 1918 között jelentek meg a "Fauna Regni Hungáriáé" c. mű kötetei. A Paszlavszky József által szerkesztett munkákban számos bakonyi adat is található. Entz Géza és Sebestyén Olga 1942-ben jelentette meg "A Balaton élete" c. kötetét, melyben összegezték a Balatoni Bizottság munkájának lezárása utáni eredményeket. A Bakony-kutató program kezdete (1962) óta a gerinctelen fauna kutatása is felélénkült, az azóta eltelt időszakban számos értékes eredmény született, melyek a már említett múzeumi évkönyvekben és a monográfiákban megtalálhatók. Hazánk területén jelenlegi ismereteink szerint a gerinces állatok 569 faja található meg, melyek 5 rendszertani osztályba (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) tartoznak. Ebből a több száz fajból ma a bakonyi régióban 403 előfordulásáról vannak adataink. A Bakony halairól az első adatokat Heckel Jakab "Magyarország halainak rendszeres átnézete" címen 1863-ban megjelent műve közli. Entz és Sebestyén "A Balaton élete" című munkájukban a Keszthelyi-hegység, a Tapolcai-medence és a Balaton-felvidék patakjainak és tavainak élővilágát ismertetve 16 halfaj előfordulásáról számoltak be. A hegységre és peremterületeire vonatkozó ismereteink a Bakony-kutatás megindulását követően bővültek jelentősen. A hegység halairól 150 év alatt megszerzett tudás összegzését a Bakonyi Természettudományi Múzeum által 1996-ban megjelentetett "A Bakony halai" című kiadványban találhatjuk meg. A Magyarországon csak kis faj számmal képviselt, ugyanakkor szinte mindenhol előforduló kétéltűek és hüllők bakonyi elterjedéséről 1962-ig szintén csak szórványos ismereteink voltak. A legrégebbi munkák egyike Sebessy 1879-ben megjelent dolgozata, mely Keszthely környékének hüllőivel foglalkozott. Méhely 1897-ben "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei " című monográfiában ismertet adatokat a Balatonra és kör-