Bauer Norbert, Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 1999)

Botanikai kirándulások - Legféltettebb kincseink: védett növényfajok

Vitézvirág - Anacamptis pyramidalis (L.) Rich. Hengeres szárú, karcsú, piros - ritkán rózsaszín vagy fehéres - virágú orchidea. Virágzása kezdetén virágzata oldalnézetben háromszög alakú. Meszes alapkőzetet kedvelő növény, mely sokszor törmelékes, humuszszegény talajon, homokon is meg­figyelhető. Az Esztergom-kertváros melletti Nagy-Strázsa-hegyen él egy igen kis po­pulációja, eocén mészkövön kialakult pusztafüves lejtősztyeppréten. Sásfélék - Cyperaceae Eperjes sás - Carex pilulifera L. Eléggé ritka, inkább skandináviai, közép-európai elterjedésú faj. Magyarorszá­gon csak néhány helyen él, klasszikus lelőhelye a Strázsa-hegy, ahol már Feichtinger Sándor is megtalálta. Mészkerülő növény, a Strázsa-hegy ilyen típusú tölgyeséből ke­rült elő. A magyar Vörös Könyvben mint potenciálisan veszélyeztetett faj szerepel. Széleslevelű gyapjúsás - Eriophorum latifolium Hoppe Vattacsomószerű fehér virágzatán megakad a laikusok szeme is. A sűrűn álló fe­hér szálacskák valójában „lepelsertékké" módosult virágtakaró levelek. A gyapjúsá­sok hazánk láprétjeinek hajdan gyakoribb, mutatós növényei. A lápok nagymértékű lecsapolása s művelésbe vonása miatt igen megritkultak. A megmaradt ter­mészetközeli élőhely-fragmentumokon élő kis populációk megőrzése elengedhetet­lenné vált. Nálunk az Esztergom-kertváros és Esztergom közti nedves területeken - nádasokkal körülvéve - még fellelhető e ritka növény, sőt a sátorkőpusztai homok­bányából is ismert. Pázsitfűfélék - Poaceae Deres csenkesz - Festuca pallens Host Drótszerű tapintású tőlevelei összepöndörödöttek, így látszólag kör keresztmet­szetűek. Ez azonban csak a szárazságot jól tűrő növény egy jellegzetes xeromorf bé­lyege. E délkelet-európai elterjedésú faj jellemzően hegyvidéki, sziklai növény, mely elsősorban dolomiton, mészkövön és bazalton fordul elő. A Kétágú-hegyen és a Gete­csoport hegyein is megtalálható e sziklagyepekben élő fűféle. Rákosi csenkesz - Festuca wagneri Degen A rákosi csenkesz taxonómiai helyzete jelenleg még nem teljesen tisztázott. A növény által jellemezhető növénytársulás - szerkezeti felépítésében - közel áll a mészkedvelő homokpusztagyephez (Festucetum vaginatae), illetve annak konszociá­ciójaként fogható fel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a társulás névadó faja, a magyar csenkesz (F. vaginata) helyét egy másik faj, jelen esetben a rákosi csenkesz veszi át. Megfigyelések szerint inkább a degradáltabb állapotú gyepekhez kötődik előfordulása. A Dorog és Kesztölc közti homokterületekről vannak adatai. Legin-

Next

/
Thumbnails
Contents