Bauer Norbert, Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 1999)

A környék természetföldrajzi helyzete

ságot követően tetemes vastagságú folyóvízi eredetű homok rakódott le. E pleiszto­cén korú üledék változó szemcseméretű, helyenként lösszel kevert. A homok legna­gyobb feltárásai a sátorkőpusztai homokbányában tanulmányozhatók. (E hosszú ideig működő homokbánya jelenleg szeméttelepként funkcionál). Az itt található ho­mokdombok keletkezése tehát valószínűleg eltér a kiskunsági homokbuckákétól. El­lentétben azok jelentős mértékű eolikus áthalmozottságával, e homokképződmé­nyeknek csak felső néhány cm-e vagy dm-e tekinthető szél által mozgatottnak. E ho­mokterületen - mivel jelentős részét az utóbbi évtizedekben szovjet katonai lőtér­ként használták - igen jelentős volt az antropogén felszínformálás. Kisebb-nagyobb regressziós völgyek keletkezése ma is jól megfigyelhető. A homokdombok és a tőlük nyugatra fekvő sík vidék - a Duna ártere - földrajzilag már a Kisalföldhöz tartozik, annak legkeletibb részét alkotja. Területünkön a Komárom-Esztergomi-síkság kele­ti részei találkoznak a Pilist és a Gerecsét elválasztó Dorog-Piliscsévi-medencével. E medence peremi részei dombsági jellegűek és csatlakoznak a környező hegyek hegy­lábfelszíneihez. Alapkőzetei közül a homok a legelterjedtebb, de helyenként homo­kos lösz és lösz is jellemző. A Dorogtól délre, délnyugatra emelkedő kisebb-nagyobb hegyek a Keleti-Gerecse rögei. Ezen tájföldrajzi egységen belül a Gete-csoportnak nevezett terület tartozik közvetlenül vizsgált területünkhöz. A kistáj arculatát alapvetően meghatározza, hogy több kisebb, egymástól jól elkülönülő sasbérc, ill. sasbércvonulat építi fel. Leg­magasabbra kiemelt és legnagyobb tömegű a Nagy-Gete (457 m) röge, melynek fő tö­megét triász korú dachsteini mészkő építi fel. Kisöccsén, a Kis-Getén foltokban meg­jelenik a központi Gerecsére oly jellemző, vöröses színű, jura korú mészkő is. A Do­rog közvetlen közelében emelkedő, magányos, erősen exhumált Kis-Kőszikla (Hun­gária-hegy) jó minőségű mészkövét régóta bányásszák. A dolomit előfordulása vidé­künkön alárendelt, mindössze a Nagy-Gete északi oldalain bukkan néhány helyen felszínre. A hegycsoport többi - kevéssé kiemelt és lepusztult - hegyén (Magos-hegy Henrik-hegy Liget-hegy Kecske-hegy) fiatalabb üledékes kőzetek is megtalálhatók, hasonlóan a Pilishez tartozó és már említett Strázsa-hegyekhez. Az oligocén homok, homokkő, márga afféle köpenyként veszi körül e hegyek magasabbra kiemelt, s ma is emelkedő, lepusztult, idősebb kőzetfelszíneit. A meredek mészkőfelszíneken (Gete, Hegyeskő stb.) - a karrosodás folytán - változatos mikroformák keletkeztek, alattuk természetes törmeléklejtők alakultak ki, s a hegyek saját törmelékükbe te­metkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents