Barta Zoltán: A Bakony természeti képe 3. - Madarak a Bakonyban I. (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2003)

Vörös Könyves madárfajok

A „Vörös Könyves" tárlóban a rigóféléket képviselő kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus - V 15) egész Európában általánosan elterjedt fészkelő, bár a '60-as évek óta állománya megfogyatkozott. Az ún. sérülékeny fajok kategóriájába tartozik. Állománya hazánkban is veszélyeztetett. Nálunk többnyire az öreg ártéri erdők költőmadara, de szórványosan nagyobb parkokban, szőlőkben és kertekben is megjelenik (8000-10000 pár). Vonuló madár, idehaza áprilistól szeptemberig fordul elő. Bakonyi elterjedéséről nagyon kevés korábbi adatunk van. A Keszthelyihegységből 1950-1966 között a kertekben és erdőkben egyaránt fészkelő fajnak írták le, míg Balaton-felvidéki előfordulását 1957-ben Tapfer Dezső úgy jellemezte, hogy „ritkábban költ a kertekben, s elvétve az itteni erdőkben " („itteni" alatt Balatonfüred környékét értve). Tapfer szerint a Keleti-Bakonyban „ egyes párokban öreg, ágcsonkodvakban bővelkedő tölgyeseinkben kerül elő mint fészkelő (jóval gyakoribb a kertekben, parkokban). " A gyürüzések szerint korábbi bakonyi állományának telelőterülete Afrikában volt (19. ábra). Napjainkra ez a szép kismadár, mint fészkelő faj szinte eltűnt a hegység faunájából. Az utóbbi 10 évben költési időből egyetlen előfordulását ismerjük: 1993. 05. 10-én Olaszfalu határában (Alsópere-puszta, Ballaimagyal) észleltük egy hím példányát. A seregélyfélék hazánkban előforduló másik faja, a pásztormadár (Sturnus roseus - V 16) Európa Fekete-tenger melléki térségeit lakja. Magyarországon csak mint alkalmi nyári vendég jelenik meg esetenkénti inváziói során. Ilyenkor viszont költ is nálunk, főleg az alföldi térségekben (pl. Hortobágy). A Dunántúlon eddig csak ritkán fordult elő. A kis őrgébics (Lanius minor - V 26) a tövisszúró 19. ábra: A Bakonyban jelölt madárfajok külföldi megkerülési helyei