Kutasi Csaba: A Bakony természeti képe 2. - A Bakony rovarvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2002)

Bevezető - A Bakony állatföldrajzi felosztása

BEVEZETŐ A rovarokat sokan csak lakóhelyük kellemetlen vendégeiként, vagy haszonnövényeinket károsító, pusztítandó élőlényekként ismerik. Pedig a rovarok a Földön mindenütt megtalálhatók, a ma ismert állatfajoknak több mint háromnegyedét teszik ki. Teljes fajszámukat a különböző becslések 10 és 30 millió közé teszik, ebből ma 1-1.5 milliót ismerünk. A hazánkban előforduló 35 ezer rovarfajból mintegy 20-25 ezer a Bakonyban is él. A magyar rovar kifejezés nyelvújítás kori szó, a „rovátkolt barom" összevonásából adódó „robar" szót csiszolta a nyelv rovarrá. Első képviselőinek megjelenése, azonban ennél jóval korábbra datálódik, ezek az állatok voltak a szárazföld első meghódítói. 350 millió évvel ezelőtt már 70 cm-es szárnyfesztávú szitakötők repkedtek. Ezek az óriások letűntek a Föld színpadáról, de a ma élő trópusi botsáska 30 cm-es mérete is tekintélyt parancsol. Ebben a kis füzetben a kiállításhoz és a Bakony tipikus élőhelyeihez igazodva próbálunk minél több információval szolgálni ezekről az érdekes állatokról. Az egyes élőhelyeknél nem csak a gyakori fajokat, hanem a bakonyi ritkaságokat is megemlítjük. Ezeknek a rovaroknak gyakran nincs magyar nevük, ezért csak tudományos nevüket tudtuk feltüntetni. A fajok felismerését ábrák és színes képek segítik, a vastag betűvel kiemelt fajok pedig megtekinthetők a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításában. A BAKONY ÁLLATFÖLDRAJZI FELOSZTÁSA A természetföldrajzi Bakony 4 000 km

2-es nagyságával a Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű tája. Délen és délkeleten a Balaton és a Mezőföld, keleten a Vértes, északnyugaton és nyugaton a Kisalföld határolja. A Bakony, mint állatföldrajzi táj a középdunai faunaterülethez tartozó Magyar-Középhegység (Matricum) körzetének tagja és megegyezik a Bakonyicum nevű faunatájjal. Papp Jenő (1968) volt az első, aki 75 ún. színező állatfaj felhasználásával kistájakra osztotta a Bakonyt. A ma is alapvetőnek tekintett felosztása során öt területet különített el: Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Déli-Bakony, ÉszakiBakony, Keleti-Bakony (1. ábra). Az egyes rovarcsaládok kutatása során további felosztások láttak napvilágot, így a hegység kaparódarázs faunáját vizsgálva Benedek Pál (1979) egy újabb faunakistáj, az ún. Balatoni Riviéra elkülönítését javasolta. Medvegy Mihály (1987) a Bakony cincéreinek elterjedése alapján Északi,