H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)
KEVEY BALÁZS: A Bakonyalja homokvidékének erdei. IV. Zárt homoki tölgyesek (Polygonato latifolio-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)
A vizsgált zárt homoki tölgyesekből hat védett növényfaj került elő: Cephalanthera longifolia, Corydalis intermedia, Dryopteris carthusiana, Epipactis helleborine, Platanthera bifolia, Primula vulgaris. E növények közül a Corydalis intermedial eddig sem a Bakonyaljáról, sem a zárt homoki tölgyesekből nem említette a szakirodalom. Flóraszennyező hatást fejtenek ki egyes adventiv növényfajok: Juglans nigra, Pinus sylvestris, Robinia pseudo-acacia, Solidago gigantea. E zárt homoki tölgyesek hosszú távú megőrzése érdekében elsősorban az erdőgazdálkodási beavatkozásokon kell változtatni (tarvágás, tuskóirtás, mélyszántás, vegyszerezés mellőzése stb.), nehogy a jelenkort megért néhány - még viszonylag ép - állomány is a kultúrerdők áldozatává váljon (telepített erdeifenyvesek, akácosok, fekete diósok). Összefoglalás Jelen tanulmány tíz cönológiai felvétellel mutatja be a Bakonyalja zárt homoki tölgyeseinek társulási viszonyait. Állományai köztes helyet foglalnak el a magasabban fekvő, száraz talajú cseres-tölgyesek (Asphodelo-Quercetum roboris) és az üde buckaközi mélyedéseket borító gyertyános-tölgyesek (Corydali pumilae-Carpinetum) között. Erre utal az, hogy állományaikban kisebb a Quercetea pubescentis-petraeae fajok és nagyobb a Fagetalia elemek aránya. A hagyományos és sokváltozós statisztikai elemzések eredményei azt mutatják, hogy a Bakonyalja homoki tölgyeseinek faji összetétele a Mezőföldről ismert Polygonato latifoliaeQuercetum roboris nevü homoki tölgyesekére emlékeztet a legjobban, ezért a Polygonato latifoliae-Quercetum roboris asszociációval azonosíthatók. Rövidítések Al: felső lombkoronaszint, A2: alsó lombkoronaszint, AF: Aremonio-Fágion, Agi: Alnenion glutinosae-incanae, Ai: Alnion incanae, APa: Abieti-Piceea, Ar: Artemisietea, Ara: Arrhenatheretea, Arn: Arrhenatherion elatioris, Ate: Alnetea glutinosae, Bl: cserjeszint, B2: újulat, Ber: Berberidion, Bia: Bidentetea, C: gyepszint, Cal: Calystegion sepium, Che: Chenopodietea, ChS: Chenopodio-Scleranthea, Cp: Carpinenion betidi, Des: Deschampsion caespitosae, EP: Erico-Pinetea, Epa: Epilobietea angustifolii, Epn: Epilobion angustifolii, EuF: Eu-Fagenion, F : Fagetalia sylvaticae, FB: Festuco-Bromea, FBt: Festuco-Brometea, FiC: Filipendulo-Cirsion oleracei, FPe: Festuco-Puccinellietea, Fru: Festucion rupicolae, Fvg: Festucetea vaginatae, Fvl: Festucetalia valesiacae, GA: Galio-Alliarion, GU: GalioUrticetea, ined.: ineditum (kiadatlan közlés), Mag: Magnocaricetalia, MAi: Molinio hungaricae-Alnion glutinosae, MoA: Molinio-Arrhenatherea, Moa: Molinietalia coeruleae, MoJ: Molinio-Juncetea, Mon: Molinion coeruleae, NC: Nardo-Callunetea, OCa: OrnoCotinetalia, Pia: Plantaginelea, PP: Pulsatillo-Pinetea, PQ: Pino-Quercetalia, Pru: Prunetalia spinosae, Pte: Phragmitetea, Qc: Quercetalia cerridis, QFt: Querco-Fagetea, Qp: Quercion petraeae, Qpp: Quercetea pubescentis-petraeae, Qr: Quercetalia roboris, Qrp: Quercion robori-petraeae, S: summa (összeg), Sal: Salicion albae, Sea: Secalietea, s.l.: sensu lato (tágabb értelemben), Spu: Salicetea purpureae, s.str.: sensu stricto (szűkebb értelemben), TA: Tilio platyphyllae-Acerenion pseudoplatani, Ulm: Ulmenion, US: Urtico-Sambucetea, VP: Vaccinio-Piceetea. 66
