H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

része, mely a rendszertani leírásokat tartalmazza. Ugyancsak pályázati pénzből látott napvilágot „A Bakony természeti képe" c. ismeretterjesztő füzetsorozat harmadik darabja, mely a Bakony madárvilágával foglalkozik, írója Barta Zoltán. 2004 folyamán került kiadásra a Folia 21., valamint a BTK 28. kötete, Ádám László: A Bakony és a Vértes holyvafaunája c. munkája. Egy évvel később megjelenik a Folia 22., és a BTK. 29. kötete, Tóth Sándor: A Bakony és a Balaton-medence szitakötő-faunája c. publikációja. A Veszprém Megye Kultúrájáért Közalapítvány támogatásával került kiadásra ki a kiállítást bemutató 9 darabból álló képeslapsorozat. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium segítségével készült el az „Ezerarcú Bakony - A Bakony hegység természeti kincsei" című multimédiás CD. 2006 termése a Folia 23. kötete, valamint A Bakony természeti képe c. ismeretterjesztő sorozat 4. füzete, Galambos István: Gombák a Bakonyban c. munkája. 2007-ben jött ki a nyomdából a Folia 24. kötete, a „Jégkorszaki óriások a Bakonyban" c. kiállítás vezetőfüzete magyar és angol nyelven, valamint a BTK 30. kötete - Podlussány Attila: A Bakony ormányosbogárfaunája. 2008-ban a Folia 25. kötete és A Bakony - A természet kincsestára c. ismeretterjesztő kiadvány második kiadása jelent meg. Az ezt követő három évben mindig sikerült kiadni a múzeum évkönyveit (26-28. kötet). A Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Körének kiadásában jelent meg az intézmény ásvány- és fosszíliagyűjteményének katalógusa dupla DVD-én. 4 év szünet után, 2012-ben sikerült megjelentetni a következő BTK kötetet, melyet Tóth Sándor írt a Bakonyvidék fürkészlégy faunájáról. Ebben az évben látott napvilágot a Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a 14. Bakony-kutató Ankét előadásaiból Katona Lajos és Tóth Sándor szerkesztésében. Közművelődési munka A magyar múzeumok általában tudományos és egyben közművelődési intézmények. A két tevékenységi forma természetesen egymástól nem választható el élesen. A Bakonyi Természettudományi Múzeum kezdettől fogva sokrétű és viszonylag intenzív közművelői tevékenységet fejtett ki. Az e témába tartozó legnagyobb jelentőségű és legszélesebb kört érintő forma az állandó kiállítás. Ezért a múzeumnak is az egyik legfontosabb feladata volt „A Bakony természeti képe" című, a hegység természetvilágát bemutató, a lehetőségekhez viszonyítva nagyszabású állandó kiállítás létrehozása. Erre 1978-ban nyílott reális lehetőség, a volt apáti lakosztály helyiségeinek múzeumi célra való átadásával. A szegényes pénzügyi keret nem tette lehetővé a kor szellemének megfelelő, korszerű bemutató összeállítását. Mind az installáció, mind az elhelyezett tárgyak nagyrészt a korábbi bemutatókból származtak. A kiállítás ennek ellenére hosszú távon jól szolgálta a Bakony természeti képének és ezen keresztül a múzeumban folyó munkának a népszerűsítését. Kisebb módosítások mellett, 1990-ben, az elavult geológiai bemutató helyén, kölcsön anyagból, saját kivitelezésben egy reprezentatív ásványkiállítás készült,yí természet ékszerei" címmel. Zirc a Bakony jelentős idegenforgalommal rendelkező exponált kirándulóhelye. Részben ennek is köszönhetően a múzeumot felkeresők száma magas volt. A múzeumalapítás idősza42