H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)
PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)
láda ellenőrzésén keresztül 322 költőpárnál történt elemzés. Tudományos célú madárjelölést 241 pár 1150 fiókájánál végeztek a munkatársak. Monitoring vizsgálatok történtek Natura 2000-es bogárfajokra vonatkozóan, és folytatódtak az agrár-ökoszisztéma kutatások is. Taxonómiai vizsgálatok folytak a hazai futóbogárfauna bizonytalan előfordulású fajain. Az őslénytani kutatások között sor került a pulai krátertó és a pannóniai puhatestűek taxonómiai és faunisztikai vizsgálatára. A Bakony-kutatás keretein belül az eltelt 50 év alatt 373 Bakony-kutató végzett vizsgálatokat a hegység területén. A kutatók csaknem fele zoológiával foglalkozott (45%), ezt követte a geológiai és paleontológiái téma (32%), majd a botanikai kutatás (18%). A zoológiai témán belül a kutatók több mint fele (60%) rovarokkal foglalkozott, gerinces állatokat pedig mintegy negyedük vizsgált (23%). Az utóbbi néhány évben a múzeum már nem tudott anyagilag hozzájárulni a program résztvevőinek munkájához. Ennek ellenére a kutatók önzetlenül adtak le és határoztak gyűjteményi anyagokat, valamint gyűjtemény-rendezéseket is végeztek. A múzeum a Bakony-kutatók számára térítésmentes szálláslehetőséget biztosított a vendégszobában, továbbá a múzeumi évkönyvek és monográfiák átadásával és publikációs lehetőség biztosításával segítette további munkájukat. A Bakony-kutatás sikerét bizonyítja, hogy zömmel a program eredményeiből 28 múzeumi évkönyv íródott és 31 monografikus kötet látott napvilágot. A program elismertségét bizonyítja az is, hogy hatására más vidéki múzeumokban is kutatóprogramok szerveződtek egy adott földrajzi terület természettudományos feltárására (KUTASI 2012). A múzeum publikációs tevékenysége A Bakony-kutatás eredményeinek közkinccsé tétele már Papp Jenőnek is szívügye volt, követendő példának a Balaton Monográfiát tekintette. Ennek mintájára indította el Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozatot. E munka során 1969 végéig 8 füzet szerkesztésével készült el, de az utolsó három kötet megjelenése már áthúzódott az 1970-es évek elejére. A monográfia-sorozat pénzügyi nehézségek miatt ezután leállt, újabb füzet kiadására csak 1975-ben értek meg a feltételek. Ettől kezdve az 1980-as évek elejéig nagyrészt sikerült a központi költségvetésből biztosítani a folyamatos megjelenést. Utána lényegében már csak külső támogatások tették lehetővé újabb füzetek megjelentetését. A kutatások eredményeiről készült kisebb-nagyobb cikkek, tanulmányok Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei"jelentek meg. 1968-ban még Papp Jenő szerkesztésében készült el az első (7/1968), csak természettudományi vonatkozású dolgozatokat tartalmazó ún. szakkötet. Hasonló volt a már Tóth Sándor által szerkesztett 12/1973. szakkötet is. A megyei múzeumigazgató-váltást követően párhuzamosan (de külön kötve) jelentek meg humán és természettudományi kötetek. Ebben a formában a 16. kötet volt az utolsó 1981-ben. Még abban az évben sikerült megvalósítani a kezdettől fogva tervezett önálló kiadvány (,A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei" - „ Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis") engedélyezését. A B/5-ös formátumával a hazai és nemzetközi folyóiratokhoz alkalmazkodó kiadvány első kötete ,A Bakony természeti képe" program 20 és a Bakonyi Természettudományi Múzeum 10 éves jubileumának tiszteletére, 1982-ben jelent meg. Ennek és még egy következő számnak a nyomdaköltségét fedezte a Megyei Múzeumi Igazgatóság. A további kötetek közül már csak néhányhoz járultak hozzá, általában a költségek kisebb hányadát fede40