H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

A vizsgálati helyszínek zömmel a Bakonyban és határterületein helyezkedtek el. Vizsgálatok folytak a tervezett Keleti-Bakony és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetek területén, a Pápa környéki vizes élőhelyeken, a veszprémi Csatár-hegyen, Balatonfíízfő környékén, a Balatonfelvidék keleti részén, a Nivegy-völgyben és a Pécselyi-medencében, valamint a Balaton-parti zagytereken. Ezeken kívül a Veszprém megyei szennyvízürítőhelyek természetvédelmi értékelése és Zirc város környezeti állapotának vizsgálata is megtörtént. A távolabbi területeken - mint Dorog és Bakonysárkány - végzett kutatások a múzeum észak-dunántúli régiós szerepét erősítették. A Magyar Villamos Müvek Rt. Litér térségében egy gyorsindítású gázturbinás erőmű létesítését kezdeményezte. Az ehhez szükséges és előírt részletes környezeti hatástanulmányt a múzeum végezte el 1996-ban. A Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság a környék élővilágának megóvása érdekében a működés feltételeként szabta meg biomonitoring vizsgálatok végzését 5 éves időtartamra (1997-2002), melynek megtervezésére és működtetésére a múzeumot kérték fel. A vizsgálat során fontos indikátorszervezetek: zuzmók, feketefenyők és ízeltlábúak monitorozása zajlott. A múzeum Kutasi Csaba doktori témája révén, az almaültetvények talajszintjén kialakult ízeltlábú-együttesek vizsgálatával bekapcsolódott a hazai agrárökoszisztéma kutatásokba is. 2001-ben a múzeumban 9 szakmuzeológus dolgozott, a kutatási témák száma is igen magas volt. A szakmai fejlődést is szem előtt tartva több kolléga vett részt PhD-képzésben is. A már említett doktori témán kívül, a fokozatszerzésre irányuló kutatások az alábbi témákban folytak: Bauer Norbert: a Dunántúli-középhegység Sttpa-gyepjeinek cönológiai felvételezése, Kenyeres Zoltán: a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú-faunájának faunisztikai és ökológiai vizsgálata, Murányi Dávid: faunisztikai célú és kvantitatív mintavételezések a Bakonyvidék vízi ízeltlábú-közösségein. Barta Zoltán 2001-ben kezdte el a vörös vércse költőládák telepítését és költésbiológiai, valamint populációdinamikai vizsgálatait a Bakony hegység területén. A Bakony-kutatás folytatódott, a regisztrált Bakony-kutatók száma évente 30-40 között váltakozott. A Bakony-kutató ankétok 1980-tól 2002-ig 3-6 évente követték egymást all. ankét 1992-ben, a 12. pedig 1998-ban lett megrendezve. A múzeum dolgozóinak magas színvonalú tevékenységét díjakkal is jutalmazták: 1997ben Galambos István, 1999-ben pedig Futó János kapott Pro Natura emlékplakettet. A múzeum szakemberei a felsőoktatásban is részt vettek, a Veszprémi Egyetem Biológiai Intézetének Botanikai Tanszékén és a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Természetföldrajzi Tanszékén is oktattak. 2002-től az előző évekhez hasonlóan változatlanul fontos szerep jutott a külső megbízásos munkáknak, pályázatoknak. A vizsgált területeken végzett kutatások nem csak a megrendelők számára jelentettek hasznos eredményt, hanem például bővült a terepi bejárások köre, az adott anyagokból tudományos publikációk készültek. Nem utolsósorban az ezekből származó bevételek kiegészítették a fenntartó által nyújtott költségvetést, fejlesztéseket tettek lehetővé (pl. informatikai beszerzések, újabb gépjármű vásárlása). A vizsgálati helyszínek többsége a Bakonyban és peremterületein helyezkedett el. Kutatások folytak többek között a Kab-hegyi vizes élőhelyeken, Várpalotán, Dobán, a Fenyőfői Ősfenyvesben, a veszprémi Csatár-hegyen, Balatonfűzfő, Kővágóörs környékén. Elkészült a Zirc-Bakonynána közötti szélerőműpark előzetes környezeti hatásvizsgálata keretében a biológiai-ökológiai munkarész, Veszprém megyei jogú város helyi védettségre javasolt területei38