H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

2008 végén újabb együttműködésben és újabb pályázat beadásában egyeztek meg az érdekelt felek. A kiállítások az előző évihez hasonló feltételekkel 2009-ben is a helyükön maradhattak. 2009 novemberében Zakar Ferenc Polikárp (f), a ciszterci rend főapátja levélben jelezte Lasztovicza Jenőnek, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének, hogy eddigi álláspontjuktól eltérően mégiscsak szívesen látják a Bakonyi Természettudományi Múzeum tárlatait az apátságban, bérleti díj ellenében. A két fél tárgyalásokon megegyezett a bennmaradás feltételeiben, s 2009. december 30-án aláírták a szerződést. Ennek legfontosabb pontja a következő: A fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzat a Ciszterci Rend Zirci Apátságától 2020. december 31-ig bérbe veszi a Bakonyi Tennészettudományi Múzeum kiállításai és boltja részére az apátság I. emeletén lévő épületrészt (436 m"). A kiállítás bennmaradására kötött szerződés lehetővé tette, hogy a C épületben lévő tárlatok átkerüljenek az apátsági épületbe. Ugyanakkor a felszabadult helyiségekbe az eredetileg is odaszánt geológiai gyűjteményt és a könyvtár anyagát vissza kellett költöztetni. A folyamat sikeres és sérülésmentes lebonyolításában azonban mindenképpen döntő és elismerésre méltó volt a munkatársak szerepe, ereje, áldozatvállalása és nem utolsó sorban precizitása, szakmai hozzáértése. Az apátsági épületben immáron együtt látható, „A Bakony természeti képe", a „Jégkorszaki óriások a Bakonyban" és a „Dr. Bativai-Schüle Imre János trófeagyűjteménye" c. kiállítások, valamint a 3-4 millió éves pulai ősorrszarvú. A látványegyüttes hazánk egyik legszebb természettudományos tárlata, mely kellő figyelem, gondozás, kezelés és alkalmankénti felújítás segítségével még legalább 10-12 esztendeig megfelelő színvonalú és vonzerejű látnivalót kínál a látogatóknak. 2012-ben az államhoz került önálló múzeum költségvetését nagyon kedvezőtlenül állapították meg. A megítélt költségvetési támogatás az előző évinek mindössze 42 %-a volt, a múzeum fenntartáshoz szükséges 38 millió Ft-os bevétel-különbözetet az intézménynek saját bevételből kellett volna biztosítania. Ekkora, összesen 70 %-os önrész kigazdálkodására a múzeumnak esélye sem volt. Ehhez járult a kiállítási bevételek jelentős elmaradása az apátság felújítási munkálatai miatt. A tetőbontás során két kiállítási terem (az ásvány- és a trófeakiállítás) beázott, azokat le is kellett zárni. Az apátsági lépcsőház felújítása és a kiállítás nyílászáróinak cseréje és festése alatt a múzeum egész augusztusban zárva tartott. A kedvezőtlen pénzügyi környezet ellenére az intézmény elbocsátások és eszközeinek értékesítése nélkül vészelte át ezt az időszakot. A múzeum személyi állománya Az intézmény 1969-ban elkészült létesítési terve meglehetősen szerény személyi fejlesztést irányozott elő. A Bakonyi Múzeum természettudományi osztályának személyi állománya abban az időben egy entomológus-muzeológusból és egy preparátorból állt. A zirci múzeum terve tartalmazta egy botanikus muzeológus, egy preparátor, egy gazdasági ügyintéző, három teremőr-takarító, egy hivatalsegéd-fűtő, majd később egy őslénytanos (geológus) muzeológus alkalmazását. Az 1969-ben bekövetkezett és a létesítendő új múzeum megvalósítását is célzó fejlesztés azonban már szeptember 1-től lehetővé tette egy botanikus segédmuzeológus alkal31