H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

került a gyűjteményi és munkaszobákat elkülöníteni egymástól, így lehetővé vált a gyűjtemények fertőtlenítése. A múzeum könyvtári anyagai fali polcokra kerültek, így felszabadult egy terem kiállítási célra. A külső munkák végzéséhez egy használt terepjáró (Subaru) gépkocsit vásárolt az intézmény. 1990 után újabb számítógépet sikerült beszerezni, emellett már egy fénymásoló is segítette a múzeumi munkát. A gyarapodó gyűjtemények elhelyezésére új botanikai szekrények beszerzése történt meg. A nehézkes és elavult egyedi olajkályhás fűtésről 1993-ban sikerült áttérni elektromos olajradiátorra, azonban a kiállítás és a raktárak fűtetlenek maradtak. Az ebben az évben kelt kormányhatározat szerint a Ciszter Rend visszakapta az apátsági épület feletti tulajdonjogát azzal a kitétellel, hogy a birtokbaadásról és a kártalanításról csak a későbbiekben döntenek. Ezt követően a rend két földszinti helyiséget vissza is kért a múzeumtól, és csak az egyik helyett biztosítottak másik helyiséget. Az intézmény áthelyezésére költségvetés nem készült. A rend álláspontja az volt, hogy amennyiben az épületben működő kollégium kiköltözik, akkor a múzeum működését hosszabb távra engedélyezi. A fenntartó egyre csökkenő költségvetési támogatást nyújtott az intézménynek, a szűkös források már az alaptevékenység ellátását is veszélyeztették. A múzeumi költségvetés 60 %-át saját bevételekből kellett előteremteni. A Balatonalmádiból átvett fúróminták anyagát 1993-tól Pénzesgyőrben egy egykori magtár épületében sikerült elhelyezni, melyet kezdetben bérelt az intézmény, majd 1995-ben megvásárolta azt. A már 14 éves, intenziven használt terepjáró felújítását el kellett végeztetni, mert a fenntartó nem támogatta egy új gépjármű megvásárlását. Az ezt követő évben a múzeum külső bevételeiből és a megyei önkormányzat támogatásával mégis sikerült egy új terepjárót vásárolni. A rend további helyiségeket szeretett volna visszavenni, viszont a gyűjtemények így is egyre szűkösebb helyen voltak. 1997-ben a rovargyűjtemény elhelyezését egy bérelt lakóépületben sikerült megoldani, ahol a gyűjteményért felelős személyek dolgozószobája is kialakításra került. A fenntartó közvetítésével, az apátsági épületből kiköltöző Reguly Antal szakképző iskola két ottani termet adott át a múzeumnak, ahol könyvtár és előadóterem került kialakításra. Az év végére a bérelt és az átvett helyiségekkel az égető elhelyezési gondok időlegesen megoldódtak. A költségvetés saját része továbbra is 60% volt, melynek forrásai a külső munkákból a növekvő bolti forgalomból, valamint a belépőjegyekből adódtak. Az ezredfordulón a gyűjteményeknél ismét elhelyezési gondok voltak, a bérelt épület állapota már nem felelt meg az ott elhelyezett rovargyűjtemény számára. Az ingyenes garázshasználati lehetőség megszűnt a helyi önkonnányzatnál, ezért saját forrásból garázst vásárolt a múzeum. Váratlanul érte a múzeumot és a Veszprém Megyei Önkormányzatot is a Zirci Nagykáptalan 2001. évi döntése arról, hogy a rend 2002-től évi mintegy 8 millió forint éves bérleti díjat kér az intézménytől. A múzeumban számítógépes fejlesztések történtek (szerver és helyi hálózat kialakítása, egységes operációs rendszer). A fejlesztések során egy önálló honlappal a múzeum a világhálón is elérhetővé vált. 2002-2003 fordulójának és az új év első felének a múzeum minden dolgozóját igénylő munkája volt a teljes gerinces részleg átköltöztetése épületen belül egy másik szárnyba, mivel a régi területen átjárót nyitottak a belső udvarra. Szintén emiatt vált szükségessé a könyvtári folyóirat-állomány jelentős részének a könyvtárhelyiségbe való áttelepítése. Ugyancsak az év első felében kellett megoldani a rovargyűjtemény részére bérelt ház (Zirc, Reguly A. u. 20.) kiürítését is. Az ott dolgozó három kolléga visszaköltözött a Rákóczi téri múzeumi egységbe, 29