H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

létesítésekkel Zirc elnyerheti a városi rangot. Ezzel egyrészt sok új munkahely létrejöttét várták, de a helyben lakók életszínvonalának emelkedését is. A kulturális fejlesztések pedig a zirci és a bakonyi idegenforgalmat lendíthetik fel. Bevezetés Magyarországon az 1960-as évek végéig vidéki viszonylatban elsősorban a megyei múzeumi szervezetekben működtek természetrajzi részlegek. Akadtak közöttük régi hagyományokkal és jelentős geológiai, botanikai vagy zoológiai gyűjteményekkel rendelkezők is. Ezek egyike volt Veszprémben a Laczkó Dezső neves geológus által 1902-ben alapított, korábban Veszprémvármegyei, majd később Bakonyi Múzeum. Az intézmény a szokásos régészeti, néprajzi, helytörténeti stb. kollekció mellett az alapítóhoz méltó, értékes geológiai, főleg paleontológiái gyűjteménnyel rendelkezett, melyhez az idők folyamán apránként más természetrajzi tárgyak is párosultak. Egy vidéki viszonylatban tekintélyes rovargyűjtemény megalapozása és jelentős fejlesztése az 1950-es évek vége felé kezdődött el Papp Jenő entomológusnak a Bakonyi Múzeumba kerülésével. Az ő nevéhez fűződik a múzeum természettudományi osztályának szisztematikus bővítése, majd részben ezzel összefüggésben Bakony természeti képe" nagyszabású kutatóprogram megszervezése. A program 1962-ben történt indulását követő években már megfogalmazódott egy önálló természettudományi múzeum létesítésének ötlete. A tervezett intézmény Bakonyi Természettudományi Múzeum néven - közel 10 éves előkészítő munka során 1972. május 17-én nyílott meg Zircen, a volt ciszterci kolostor épületében, a „Reguly Antal Múzeum" néven az 1950-es évektől funkcionáló kiállítóhely bemutatójának természettudományi főprofilúvá alakításával és néhány helyiség birtokbavételével. A Bakonyi Természettudományi Múzeum elnevezése tökéletesen kifejezi, hogy az intézmény elsősorban a Bakonnyal foglalkozik, mégpedig kizárólag természettudományi szempontból. Szervezi Bakony természeti képe" tudományos kutatóprogramot. Földtani, őslénytani, természetföldrajzi, növénytani és állattani gyűjtéseket végez főleg a Bakony hegység területén. Gondoskodik a múzeumba kerülő anyag szakszerű preparálásáról, konzerválásáról, biztonságos megőrzéséről, feldolgozásáról. Tudományos publikációkon keresztül tájékoztatja az elért eredményekről a hazai és külföldi szakmai köröket. Ismeretterjesztő írások és előadások formájában, valamint állandó és időszaki kiállítások keretében ismerteti meg a nagyközönséggel a Bakony természetvilágát. A tájjellegű múzeum gyűjtőterületéhez a természetföldrajzi értelemben vett, mintegy 4000 négyzetkilométer nagyságú Bakony hegység tartozik, de a tájegység a szükséges mértékben kiterjeszthető elsősorban a peremterületekre is. A gyűjtőterület behatárolása azonban nem korlátozza az intézmény munkatársainak témaválasztását és mozgásterét. Szervezeti keretek A Bakonyi Természettudományi Múzeum kezdettől fogva a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság szervezeti keretébe tartozott. 1972-ben a veszprémi Bakonyi Múzeum, a keszthe27