H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)
SZÉP DÁVID - PURGER J. JENŐ: Óhíd és Kisgörbő környékének (Zala megye) kisemlős faunája gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek vizsgálata alapján
Anyag és módszer A kisemlősfauna felméréséhez gyöngybagolyköpetek begyűjtésének és vizsgálatának módszerét alkalmaztuk (SCHMIDT 1967). A gyöngybaglyok pihenő- és fészkelő helyeinek feltérképezését az UTM rendszerű hálótérkép XN60-as 10x10 km-es négyzetének megfelelő területen végeztük, amibe Ohíd és Kisgörbő is beletartozik. A vizsgált terület többszöri bejárása során Szép Dávid (Sz D) az összes számításba jöhető lelőhelyet felkereste és három helyszínen, öt alkalommal gyűjtött köpeteket (1. táblázat). Ohídon egy elhagyatott gazdasági épületben és a katolikus templom padlásán a köpetgyűjtés során az ott tartózkodó gyöngybaglyokat is megfigyelte. 1. táblázat: A különböző lelőhelyeken gyűjtött köpetek és az előkerült zsákmányállatok száma (T - köpettörmelék) No. Lelőhely UTM Dátum Gyűjtő Köpet Zsákmány 1. Ohíd (gazdasági épület) XN60 2011.04.29. Sz D 168+T 622+252 2. Ohíd (gazdasági épület) XN60 2011.09.01. Sz D 54+T 189+53 3. Ohíd (gazdasági épület) XN60 2011.11.03. Sz D 12 26 4. Ohíd (katolikus templom) XN60 2011.09.01. Sz D 21 64 5. Kisgörbő (gazd. épület) XN60 2011.08.29. Sz D 37+T 139+55 Összesen 292+T 1040+360 A begyűjtött köpetek tisztítását száraz technikával végeztük (SMIDTH 1967). A kisemlősök meghatározása csonttani bélyegek alapján történt (SCHMIDT 1967, M ÄRZ 1972, ÁCS 1985, ÚJHELYI 1989, ZÖRÉNYI 1990, KRYSTUFEK 1991, KRYSTUFEK & JANZEKOVIC 1999). Az egyes köpetekből előkerült kisemlősök egyedszámát a koponyák- és az azokhoz tartozó azonos oldali állkapcsok száma alapján adtuk meg. Amennyiben egy köpetből csak egy vagy két állkapocs került elő, de a koponya nem, akkor ezeket nem vettük figyelembe. A Neomys génuszba tartozó két faj, a közönséges vízicickány (Neomys fodiens) és a Miller-vízicickány (Neomys anomalus) megkülönböztetésére az arckoponya (rostrum) magassága és a röpnyúlványok (processus pterygoideus) közötti szélesség különbségeit használtuk (TVRTKOVIC et al. 1980, KRYSTUFEK 1991). Az erdei egerek fajszintü meghatározását a szájpadlási hasadék (foramen incisivum) hosszúságának, valamint a metszőfog és a harmadik őrlőfog közötti távolság (IM 3) értékei alapján készített szórásdiagram alapján végeztük, figyelembe véve a felső fogsor (őrlőfogak) hosszát (M 1" 3) is (TVRTKOVIC 1979, KRYSTUFEK 1991). Az Apodemus, a Mus és a Rattus nemzetség sérült vagy nehezen meghatározható példányai Apodemus sp., Mus sp. és Rattus sp. néven szerepelnek a táblázatban (2. táblázat). Az emlős fajok tudományos- és magyar neveit Magyarország emlőseinek atlasza (BIHARI et al. 2007) alapján használtuk. Eredmények és értékelés A három gyöngybagoly-pihenőhelyről 290 egész köpetet és három alkalommal törmeléket is gyűjtöttünk. Az egész köpetekből 1040, a törmelékből további 360 zsákmányállat maradványai kerültek elő (1. táblázat). Egy köpetben átlagosan 3,6 zsákmányállat volt. 149
