H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ: A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum alapításának története (1962- 1969)

Together with the Bakony Natural History Museum these two museums were planned to be located in the town Zirc, in the former Cistercian abbey castle. The essential requirements of the foundations of the two new museums were argued. The publication of the plan (drafted in 1969) is considered as a recall and documentation of the archival ideas. Inasmuch as the plan already has lost its actual significance, however, its cultural history worth is certainly subsisting. Keywords: museum, foundation, Veszprém, Zirc, nature landscape exploration, Bakony Mts. Előzmények A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum 1972. évi megnyitását hosszú, közel másfél évszázadra visszatekintő társadalmi kezdeményezések sora előzte meg. Az 1870-es években történtek próbálkozó lépések azért, hogy - annyi más (történelmi magyarországi) városhoz hasonlóan - Veszprémben is legyen megyei múzeum. Az adományozások és tárgyalások eredményeképp 1903-ban végre megalakult a Veszprémvármegyei Múzeum. Később kezdték meg a múzeum új épületének az alapozását -, amit hamar megszakított a közben kitört első világháború. A trianoni békeszerződés ellenére az ország az 1920-as évek első felében kezdett magára találni sokkszerű levertségéből és a gróf Klebeisberg Kunó által meghirdetett és szervezett kulturális gyarapodás idején megépülhetett a veszprémi múzeum az Erzsébet-ligetben, a megyeháza közelében. Az új múzeum megnyitó ünnepsége 1925 májusában országos eseménnyé vált. Az ünnepi rendezvényen Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is megjelent, beszédeikkel hazafias hangulatot és nemzeti eltökéltséget sugároztak. Az új múzeum kezdetben Veszprémvármegyei Múzeum, majd 1945 után Bakonyi Múzeum néven működött, 1990-ben pedig alapítójának nevét vette fel, Laczkó Dezső Múzeum lett. A múzeumalapítás nagymértékben kötődött az ő személyes aktivitásához és tudományos munkálkodásához. Mint kegyesrendi (piarista) szerzetes a gimnáziumi oktatás mellett behatóan foglalkozott geológiai kutatásokkal. Veszprém város tág környékén és a Bakony hegyvidék több helyén őslénymaradványokat (fosszíliákat) és kőzeteket gyűjtött. Maga a gyűjtemény pedig a múzeumalapítás egyik kiemelkedő indítékává vált. Lóczy Lajos világhírű geológusunk felkérésére Laczkó Dezső megírta "Veszprém városának és tág környékének geológiai leírása" címen kutatási eredményeit és megállapításait. A könyv a Lóczy-féle "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" sorozatban jelent meg 1909-ben. Laczkó Dezső (1860-1932) halálával a Bakony geológiai kutatása eléggé meghatározóan a budapesti geológusok (Magyar Állami Földtani Intézet) munkakörébe váltott át. Az 1950-es években Bertalan Károly és Vigh Gusztáv tevékenykedett a Bakonyban. A jelen cikk szerzője, Papp Jenő veszprémi megjelenésével (1956-ban) változás történt a Bakonyi Múzeum természettudományi munkálataiban. Rovarász ambíciómmal egyfajta fordulatot idéztem elő. A hangsúly a geológiáról az entomológiára terelődött, ami aztán a rovargyűjtemény létrejöttét hozta magával. A vidéki múzeumok 1962-1963. évi megyésítése során a Bakonyi Múzeumot Veszprém Megye Tanácsa fennhatóságába helyezték át. Ez a múzeum életében váratlanul lényeges fellendülést váltott ki. Lehetővé vált a Bakony hegység sokrétű természettudományi kutatásának elindítása és szervezése Bakony természeti képe" kutatási program keretében. A „Bakony természeti képe" 1962. évi elindítása és menedzselése volt a második szervezett tájkutatás Magyarországon (az első a Lóczy-féle Balaton-kutatás a 19-20. század fordulóján), megelőzve az 1970-es években meginduló magyar nemzeti parki flóra- és 14