H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

TÓTH SÁNDOR: Emlékezés dr. Marián Miklósra (1914 - 2011)

A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTATÁSÁNAK REDMENYEI Marián Miklós és Marián Orsolya az ásóbéka A Bakony herpetofaunájának alapvetése Kab-hegyen történt megtalálásának helyén, a szerzővel Marián Miklós „A Bakony természeti képe" program alapító tagjaként, a hegységben a Szegedtől való nagy távolság ellenére is igen aktívan tevékenykedett. Munkája során iparkodott a nagy kiterjedésű hegység minél több kistáját felkeresni. Legtöbb időt az Északi- és a Déli-Bakony kutatására fordította. „Hivatalos" témája a madarak, valamint a kétéltűek és hüllők kutatása volt, de elsősorban a hegység herpetofaunájának feltárásában alkotott maradandót. E témában jelentek meg részben Szabó Istvánnal, illetve leányával társszerzőségben készült dolgozatai is. Legjelentősebb munkájának tartotta „H Bakony-hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Amphibia, Reptilia). Herpetológiai alapvetés" megírását. A kötet 1988-ban történt megjelenése fontos állomása volt nem csak a kutatóprogramnak, hanem Bakony természettudományi kutatásának eredményei" monográfia sorozatnak is. A Bakony-kutatásban hivatalosan 1990-ig vett részt, utána többnyire már csak a Tiszavölgybe, Mártély környékére járogatott ki. még közel 80 évesen is, kerékpárral! Egyik utolsó levelében azt írta, hogy a kutatás helyett a továbbiakban inkább az ifjúság nevelésével foglalkozik. „Visszatérve" ifjúkori kedves tevékenységéhez, ismét aktívan bekapcsolódott a városban újraéledő cserkész-mozgalomba. Gyermek, illetve ifjú korában ugyanis aktív cserkészéletet folytatott. Parancsnoka volt a Szegeden működő Bálint Sándor Cserkészcsapatnak, de nevéhez fűződött a Szent Gellért Püspök Cserkészcsapat megalakítása és vezetése is. 10