H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 29. - V. Magyar Biodiverzitás Nap, Szentbékkálla, 2009 (Zirc, 2012-2013)

DIMA BÁLINT - PÁL - FÁM FERENC - TAKÁCS KATALIN: Nagygombafelmérés a szentbékkállai Fekete-hegyen

Bevezetés Nemzetközi szinten az elmúlt két évtizedben a nagygombákkal kapcsolatos taxonómiai, ökológiai ismeretek robbanásszerűen emelkedtek. Magyarországon is egyre több területről készül áttekintő fajlista és/vagy gombacönológiai vizsgálat (pl. DIMA et al. 2010, BENEDEK 2011, NAGY és GORLICZAI 2007, RUDOLF et al. 2008). Ennek ellenére hazánk nagygombáinak dokumentáltságában még mindig jelentős hiányosság mutatkozik a legtöbb európai országéhoz viszonyítva (ALBERT és DIMA 2005, BENEDEK 2011, PÁL-FÁM et al. 2009). A gombák a természetes életközösségek anyagforgalmában és ezáltal biodiverzitásában is rendkívül fontos szerepet töltenek be (PÁL-FÁM et al. 2009). Egy terület nagygombafelmérésének hagyományos módszere a termőtesteken alapuló vizsgálat, mely több ponton is különbözik a botanikában és zoológiában használt módszerektől (PÁL-FÁM et al. 2009). A termőtestképzés ugyanis igen erősen függ a vizsgált év időjárásától, jelentős fluktuáció és periodicitás figyelhető meg az egyes években, illetve az egyes éveken belül is (PÁL-FÁM et al. 2009). Az elmúlt években rendszeresen megrendezésre kerülő Magyar Biodiverzitás Nap elnevezésű rendezvény kezdetben dr. Kovács Tibor (MME), majd 2011-től a Magyar Biodiverzitáskutató Társaság szervezésében (TAKÁCS és KOVÁCS 2011), kiváló alkalmat nyújt egy-egy terület élővilágának jobb megismerésére, többek között a termőtestet fejlesztő makroszkopikus gombák vizsgálata is. Az V. Magyar Biodiverzitás Nap a Balaton-felvidéki Káli-medence egyik bazalt tanúhegyén, a Fekete-hegyen került megrendezésre 2009. június 27-28. között. Az időjárási körülmények kedveztek a gombák megjelenésének, azonban felmérésünk idején a termőtestképzés még kezdeti szakaszban volt. Emiatt egy hét múlva (2009. július 4.) megismételtük a gombamonitorozást, hogy pontosabb képet kapjunk a területen élő gombafajok nyári aspektusáról. Köztudott, hogy a gombák termőtestképzésének legaktívabb időszaka az őszi hónapokra esik, így 2009. október 7-én, valamint 2009. november 4-én is végeztünk terepi munkát a Fekete-hegyen. 2009 ősze meglehetősen száraz és meleg volt, majd a megfelelő csapadék lehullása után hamar túl hideg köszöntött be, emiatt az őszi felvételezések eredményei, főleg fajszámban, messze elmaradtak a terület potenciáljához képest. A tavaszi fajok mintavételezését 2010. április 24-25-én végeztük. Ányag és módszer A Fekete-hegy a Káli medence 363 méter magas bazaltkúpja. A Balaton-felvidék középtáj, azon belül a Balatoni bazaltvidék kistáj része. Területe összesen 277 hektár. A Kálimedencét tájföldrajzi értelemben északról határoló hegyek egyik tagja (

KALO és TÓTH 2010). A terület klímája mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz, 9,5 °C évi középhőmérséklettel és 700 mm körüli éves csapadékmennyiséggel (MAROSI és SOMOGYI 1990). Az utóbbi évek forró nyarainak köszönhetően magasabb átlaghőmérsékletek alakultak ki, elérve, sőt meghaladva egyes években a 11 °C-ot is (KENYERES és BAUER 2003). A főbb talajtípusai az erdőtalajok és a lejtőhordalék-talajok (KENYERES és BAUER 2003). Növényföldrajzi szempontból a Balatonicum flórajárásba tartozik. A déli kitettségü lejtőkön melegkedvelő tölgyesek és molyhos tölgyesek találhatók, míg az északi oldalakon és a szur18