H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Fehérvári Bence – Saláta Dénes – Malatinszky Ákos: Hagyományőrző gyümölcsösök az Öreg-Bakony tanyavilágában
A minták vizsgálatának eredményei A begyűjtött 33 minta a határozás során 27 önálló fajtának bizonyult. Ez az eredmény jól mutatja a tanyai gyümölcsösök nagy fajtaváltozatosságát. A vizsgált 4 tanya egykori teljes gyümölcsfa állományát több mint 800 fára becsülhetjük, ebből jelenleg 332 darab fa van életben, közülük 145 az almafa, de csak 110 fa hoz termést minden évben. A nagy változatosság így is érzékelhető, hiszen egy fajtára átlagosan 4 egyed jut. Vannak nagy egyedszámmal, több tanyán is előforduló fajták, mint például a bőralma, amely két tanyán összesen 18 egyeddel jelentkezik, vagy a Gravensteini alma, amely szintén két tanyán összesen 16 fával bír. A következő csoportot az egy tanyán nagyobb számban előforduló fajták alkotják, mint például a Ráktanyán a hagyma alma 14 fával, vagy a Vámostanyán a csontalma 6 fával, ezeken a tanyákon a fák többsége ezekhez a fajtákhoz tartozik. Végül sok kis egyedszámmal jelen lévő különleges fajtával is találkozhatunk, gyakran összesen egy egyed van már csak életben, mint a Szűzpiros, a Szásztányér vagy a Csíkos lapos páris alma. Ez a változatosság jellemző a tanyai hagyományos gazdálkodású gyümölcsösökre, hiszen a különböző igényű és ellenállóságú fajták ültetésével az éves termésbiztonság stabilizálható. Ez annak köszönhető, hogy a virágzás és termésérés ideje a sok fajta révén elhúzódik, ezért a természeti károk, fagykár, viharok nem egyformán károsítják a gyümölcsfákat. A gyümölcsfákra jellemző szakaszos termésképzésből eredő bizonytalanság is csökken, hiszen minden évben lesznek ugyan pihenő egyedek, de a gyümölcsös összességében stabilan fog teremni. A kórokozókkal szembeni ellenállásban lévő különbségek miatt egyik évben sem lehet teljes terméspusztulásról beszélni, hiszen a rosszabb években is az ellenállóbb fajták teremni fognak. Az elhúzódó termésérésnek köszönhetően a munkacsúcs is elhúzódik, ezáltal könnyebb a munka szervezése. A hosszan eltartható fajták pedig a termés téli tárolását és tavaszi piaci értékesítését tették lehetővé. Az eltarthatósági vizsgálatok során, a hűtőben tárolás alatt megfigyelhető volt, hogy a romlott almák miatt felbontott zacskókban a többi alma is gyorsabb romlásnak indult. Ez valószínűleg a termések által kibocsátott gázok elillanásának is betudható. A kísérlet csak bemutató jellegű volt, mind a mintákban lévő almák számát, mind a tárolás körülményeit tekintve, tehát nem tekinthető reprezentatív vizsgálatnak, azonban bizonyos megállapítások levonhatóak. A több mint öt hónap során számos alma megromlott, de ki kell emelni, hogy 11 mintában mind a három alma teljesen hibátlanul maradt meg. Ez is bizonyítja, hogy megfelelő körülmények között ezek a fajták rendkívül hosszú ideig megőrzik minőségüket. Érdekességképpen megemlítendő, hogy az összes körte megromlott, valószínűleg a mintazacskóban való tárolás miatt. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti mindazokat, akik támogatásukkal segítették munkánkat. Köszönettel tartozunk a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkénteseinek, kiváltképp Bombay Bálintnak. Köszönjük Németh Viktóriának, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum könyvtárosának, valamint a Veszprém Megyei Levéltár dolgozóinak a rengeteg adatot és türelmet. Köszönjük Surányi Dezső professzor úrnak, hogy meghatározta a begyűjtött mintákat. Köszönjük továbbá adatközlőinknek, Liebisch Katalinnak, Horváth Ferencnek, Vámos Bélának és Pacher Károlynak, hogy megosztották velünk emlékeiket. Végezetül ez a dolgozat tisztelgés néhai tanítónk, az Öreg-Bakony szerelmese, Breuer László, „Sumi" emléke előtt. 51
