H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Fehérvári Bence – Saláta Dénes – Malatinszky Ákos: Hagyományőrző gyümölcsösök az Öreg-Bakony tanyavilágában
(1780) (VERESS 1996). A vizsgált terület Szentgálhoz tartozott, de kialakulásában fontos szerepet játszottak a szomszédos települések lakói is (HUDI 1998a, b, SZILÁGYI 2004). FÉNYES (1851) Szentgálról írt szócikkében megjegyzi, hogy igen népes falu, rengeteg erdőkkel, de ezeket hiába vették a védelem miatt zár alá, erősen fogyatkoznak. A tanyavilágról nem ír, pedig kialakulásában szerepet játszott az erdők nagyarányú irtása (FÉNYES 1847). A vidék falvairól, lakosságának életéről és mentalitásáról szemléletes leírásokat olvashatunk RÖMER FLÓRIS utazásairól írt könyvében (1860). A tanyavilág az anyatelepülés (Szentgál), valamint a szomszédos irtástelepülések, mint például Gyertyánkút (ma Hárskút) vagy Pénzeskút (ma Pénzesgyőr) szaporodó népességének a távolabbi határrészekre való kiköltözésével jött létre. A nagyarányú birtokátrendeződés és erdőirtások az 1836. évi törvények által kötelezővé tett tagosításnak volt köszönhető. A szétdarabolódott birtokrészeket újra kimérték és egy tagban, az előző birtokkal megegyező értékben kapott a tulajdonos új földterületet. Szentgálon, a nemesség ellenkezése és a pereskedések miatt csak 1895-re zárult le a tagosítás. Mivel a határ rendkívül nagy volt, a távolabbi részeket nehezebben lehetett megművelni. Ennek ellensúlyozására, akik a távolabbi határrészeken kérték ki a földjüket, valamivel nagyobb területet kaptak. Minden hold kiosztott föld után bizonyos erdőterület is járt, tehát akinek sok földet osztottak, nagy erdőterületet is kapott. Akkoriban úgy tartotta egy sváb mondás: „Veszi Szentkalogy rossz tehín, kapni rá négy ökör ajándék!" Ezt így kell érteni: a rossz tehén a sovány, trágyázatlan föld, mellyel jó minőségű, értékes erdők járnak Szentgálon (SÓFALVINÉ 1986). Az addigi nemesi közbirtokossági erdőket szinte mind kiosztották, csak a talajvédelmi funkciójú erdők maradtak meg közös használatra, ez alig 1000 katasztrális hold (továbbiakban: kh, vagy hold, egyenlő 0,58 hektárral) erdőt és 2000 hold legelőt jelentett (főleg a meredek hegyoldalak, valamint a szentgáli tiszafás tartozott ide). A kiosztott területeken a tulajdonos, nem lévén szabályozás, kényére-kedvére vághatta az erdőt. Ez oda vezetett, hogy az 1880-as években még 17000 kh területű erdők az 1935-ös erdőtörvény hatályba lépéséig 10000 kh méretűre csökkentek (KABINA 1880). A század fordulója volt a legnagyobb erdőirtások ideje, utána a leirtott területeket legeltették, szántották. Mivel a területek zöme a faluközponttól igen távol esett (pl. a Szénégető dülő 16 km-re, Kőrisgyőr 17 km-re volt a falutól), a földeket a faluból kijárva nem lehetett megművelni, ezért már a kezdeti időkben hajlékokat, kunyhókat építettek a földeken, majd később építették át azokat kő- vagy vályogfalú tanyaépületekre (HEGYI 1978). Huditanya Az Égett-hegy délnyugati lankáin települt, közel a Pénzesgyőrt és Hárskutat összekötő földúthoz. Hudi János (1850-1912) és felesége kapott itt a tagosításkor 6 hold földet. A tanyaépületet 1910-ben építették kőből, a tetőt kezdetben zsúppal fedték be, majd átépítették eternit palatetőre. Hudi János gyermekei: Antal (1903), István (1905) és Anna (1908). Istvánt all. világháború után kitelepítették, mert német anyanyelvű lányt vett feleségül. Antal maradt a tanyán, ő méhészettel foglalkozott, a földet két jármos tehénnel művelte meg. Gyermekei: Antal (1941) és József (1946). 1962-ig laktak a tanyán, ekkor az állami gazdaság vette át a földeket (SÓFALVINÉ 1986). A tanyához legelő tartozott, amelyet az állatállomány eltűnése után kaszálóként hasznosítottak. A tanya alatt egy 150 fából álló gyümölcsös volt egykor, ezt a tanya elhagyása után ritkán gondozták, de néhány évente lekaszálták az alját, így az nem cserjésedett be, nem erdősödött újra. A még élő fák rendszeresen teremnek, a környező falvakból idejárnak az emberek pálinkának való, illetve téli almáért. Az épület szoba, konyha, kamra és istálló felépítésű volt, az udvaron egy istállóval, melynek tetején szénapajta volt. Az 45
