H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Nagy Lajos – Poller Zoltán: Vízimadár szinkronszámlálások a várpalotai tavakon (2005-2007)
Sárrétnek. A területen végbement változások a természeti környezetben a nyíltvizű tavak és a szervesen hozzájuk kapcsolható élőhelyek előtérbe kerülését eredményezték. Az intenzíven használt ipari, bányászati és mezőgazdasági területek gyűrűje teremti meg a terület mai ellentmondásainak jelentős részét. A tavak természetvédelmi potenciáljának biztos mutatója, hogy az átalakulások és ellentmondások ellenére a jelenlegi állapot is természetvédelmi szempontból kiemelkedő értékek tárháza és őrzője. Számos botanikai és zoológiai érték lelhető fel a területen. A terület jellegéből fakadóan a vízimadarak természetvédelmi szerepe kimagaslóan meghatározó. A vizsgálati időszakban folyamatosan figyelemmel követtük a tavak és környékük természetvédelmi értékeit. A tavak és a kapcsolódó élőhelyek részei a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, azon belül is a magterület kategóriába történt a besorolásuk. Utóbbi is jelzi, hogy ökológiai szempontból is kiemelkedően fontos a tavak és természeti környezetük megőrzése, állapotuk javítása. A vizes élőhelyek vízimadárfajainak állománykövetése, a változások dokumentált elemzése elengedhetetlen ökológiai állapotuk értékelése során. Hazánkban a faunisztikai és monitoring jellegű vizsgálatok már több évtizedes múltra tekintenek vissza a régióban (KEVE, 1968, 1969, 1972, 1982, 1983; KEVE & SÁGHI, 1970; KEVE & T APFER , 1978; S CHMIDT , 1959, 1961; BANKOVICS, 1985; HAVRANEK, 1996/a, 1996/b; BARTA, 1998). A vizsgálati terület nem tartozik bele a Faragó és munkatársai által működtetett országos vízimadár (FARAGÓ 1997, 1998a, 2000, 2002a,b, 2003a, 2005a, 2006a) és vadlúd (FARAGÓ 1998b, 1999, 2001, 2002c,d, 2003b, 2005b, 2006b) monitoring rendszerbe. Vizsgálatunk célja a tavak vonuló, telelő és fészkelő vízimadár közösségének jellemzése volt. Vizsgáltuk a tavakon előforduló vízimadár fajok állománydinamikáját, faj összetételét, valamint dominancia viszonyait. Vizsgálataink tükrében dolgozatunkban röviden értékeljük az ülepítő tó természetvédelmi jelentőségét, összefoglaljuk és értékeljük a tavak természetvédelmi értékeit. Az előzőek alapján elsősorban a vízimadarakra fókuszáltunk. 2. Módszerek 2005-től rendszeres vízimadár szinkronszámlálásokat végeztünk a Várpalotai tavakon. A vizsgálatba vont tavakon, tórészleteken összesen 12 mintavételi területet, vízteret jelöltünk ki (1. ábra), melyek közül a 11. és 12. pontokon csak 2007-ben történtek rendszeres megfigyelések és számlálások, ezért a jelenlegi elemzésben ezek eredményeit nem szerepeltettük. A szeptembertől májusig terjedő vonulási és a telelési időszakban havonta kétszer, kéthetes periódusokban a partról számláltunk. A júniustól augusztusig terjedő intervallumban havonta csak egyszer, a hónap közepén végeztünk felméréseket. A szinkron számlálások időpontjában a kora reggeli óráktól kezdve kora délutánig jártuk be a kijelölt szakaszokat, így megközelítően pontos adatokhoz jutottunk az egy időszakban a tavakon tartózkodó vízimadarak fajonkénti egyedszámáról. A felméréseket 1-2 fő végezte. A felmérésekhez 8x és lOx kézi távcsöveket, valamint 50x82 Kowa TSN-821 és 20-60x LEICA ApoTelevid állványos távcsöveket használtunk. 266
