H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Szabóky Csaba: Összehasonlító vizsgálatok a Bakonybél-Somhegy nagylepkefaunáján (Macrolepidoptera), és a molyfauna (Microlepidoptera) alapvetése

időben tömegrajzását figyelhetjük meg (pl. Gánt-Gránás). A Bakonyból eddig csak Pécselyről ismerjük. Az almamagmoly (Aspila lobarzewskii) hernyója a szilvát (

Prunus spp.), a cseresznyét (Cerasus spp.) és az almát {Malus spp.) fogyasztja. A kiterjedt fénycsapda hálózat ellenére az almamagmolyból alig került elő példány. Lehetséges, hogy nem kedveli a mesterséges fényt, bár a Somhegyen rendszeresen belekerül a csapdába (évente 2-3 példány). A Bakonyból napjainkig csak Nemesgulácsról és Uzsáról ismert. Az aranyló tükrösmolyt {Pammene aurita) húsz évvel ezelőtt írták le tudományra újként. Hazai elterjedése nem ismert. Hernyója a hegyi juhart (Acer pseudoplatanus) fogyasztja. A Bakonyból az első előfordulás. A sztyeppréti karcsúmoly {Hypsotropa unipunctella) jelenlétét a magyar faunában mintegy harminc éve ismerjük (SZABÓKY 1981). Megtalálása óta az ország számos helyén sikerült megfigyelni, egyes helyeken nem is ritka. E helyekre jellemző, hogy meleg, füves és nyílt területek. Hernyójának tápnövénye ismeretlen. A Bakonyból eddig csak Pécselyről került elő. A cifra mozaikmoly {Euchromius bellus) hernyójának tápnövénye a hölgymálok {Hieracium spp.) közül kerül ki. A somhegyi fénycsapda közelében a tápnövényeket nem sikerült megtalálni, s mivel a lepkéből is csak egy példány jelentkezett, feltételezhető, hogy egy elkóborolt példány került bele. A Bakony faunájára új előfordulás. A Somhegyen található kevés fenyő ellenére nagy számban kerültek elő fenyőkhöz kötődő molyok. A hamvas fenyőtümoly {Cedestis gysseleniella) már ismert volt Balinkáról és Balatonfüredről. A fenyőtű-borzasmoly {Coleotechnites piceaella) az egytüs fenyőket szereti, és valószínűleg a fenyő-dísznövényekkel hurcolják mindenfelé. A fenyőlakó borzasmoly {Teleiodes saltuum) hernyója a vörösfenyőt fogyasztja, a Bakonyra új előfordulás. A fenyőtükrösmoly {Pseudohermenias abietana), a vörösfenyő-tükrösmoly {Spilonota laricana), a márványos gyantamoly {Gravitarmata margarotana), a rácsos gyantamoly {Rhyacionia hafneri) szintén új a Bakony területére. A fenyőilonca (Rhycionia buoliana), a piros gyantamoly {Rhyacionia pinicolana), a tarka gyantamoly {Rhyacionia pinivorana), a fenyősodrómoly {Archips oporana), a fenyőrágó örvösmoly (Chionodes electella), a vörösfenyő sodrómoly {Ptycholomoides aeriferanus), a fenyő tükrösmoly {Epinotia tedella), a tobozrágó karcsúmoly {Dioryctria sylvestrella), a fenyőszövő karcsúmoly {Dioryctria simplicella), a fenyőrágó karcsúmoly {Dioryctria abietella) viszont már régóta ismert a Bakonyból. Összefoglalás A Bakonybél-Somhegy igen gazdag lepkevilágát mutatja az eddig előkerült 1435 lepkefaj. A nagylepkék fajszáma 745, a molylepkéké 690. A Bakonyból eddig ismert összes molylepkefaj fele előkerült Somhegyről. Igen magas a Bakony területére új molyfajok száma: Phymatopus hecta, Reisserita relicinella, Archinemapogon yildizae, Nemapogon nigralbella, Caloptilia cuculipennella, Phyllonorycter issikii, Argyresthia thuiella, Semioscopis oculella, Tetanocentria ochraceella, Epicallima bruandella, Mompha propinquella, Anchinia eristalis, Coleophora laricella, Gelechia sestertiella, Phalonidia gilvicomana, Acleris laterana, Acleris lacordairana, Teleiodes saltuum, Pseudohermenias abietana, Spilonota laricana, Gravitarmata margarotana, Rhyacionia hafneri, Euchromius bellus. 239