H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Szabóky Csaba: Összehasonlító vizsgálatok a Bakonybél-Somhegy nagylepkefaunáján (Macrolepidoptera), és a molyfauna (Microlepidoptera) alapvetése
a megtalálás éve óta (1998) minden évben rendszeresen, szezononként több mint egy tucat példánya kerül a csapdába. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. A molylepke fauna A somhegyi és egyéb ERTI-fénycsapda által befogott molyanyagból az adatokat csak az aktuális kártevő molylistában szereplő fajokról kell rögzíteni. A kártevőkön túli, egyéb rovaranyag kidobásra kerül. Hamar felismertem, hogy az „emésztésre szánt" molyanyag értékes adatokat tartalmaz, ezért jegyezni kezdtem az egyéb előforduló fajokat is, hónapos lebontásokban. A határozásokat 1995-ben kezdtem, és egészen napjainkig folytattam. Sajnos Rézbányai nem tette el a csapdázások molyanyagát, ezért a feljegyzéseim során kialakult listát nincs mihez viszonyítani. Jelen fejezet tehát nem csupán a 15 évi rendszeres feljegyzéseim összegzése, hanem a Somhegy molyfaunisztikai alapvetése is. A nagy lepkék-fejezetben vázolt fajösszetétel változás azonban - az erdei, zárt társulásokra jellemzően - az elmúlt 15 év viszonylatában a molyoknál is észlelhető és hasonló képet mutat. Jól kirajzolódik, hogy a gyepekre, sziklagyepekre jellemző fajokból alig-alig van képviselő benne. Az összesített molylistában 690 faj szerepel, ez a szám erősen megközelíti a teljes magyarországi molyfauna egyharmadát. Ez alapján megállapítható, hogy a Somhegy igen gazdag molylepkefaunával rendelkezik. A somhegyi fénycsapda által gyűjtött molylepke fajok közül az alábbiakat tartom külön is említésre méltónak. Az aranyló gyökérrágólepke (Phymatopus hecta) nem aktív a mesterséges fényre. Nappal a bükkösökben, a fatörzseken pihen és a szürkületi időszakban aktivizálódik. Ebben az időszakban figyelhető meg a legkönnyebben, de a rövid rajzásidejü faj tömegrepülését csak nagy helyismeret birtokában lehet tettenérni. A somhegyi csapdába való berepülése a szerencsés véletlenek eredménye, hiszen a közvetlen közelben nincs idős bükk állomány. A Bakony molylepkefaunájára új. A barna hulladékmolyból (Reisserita relicinella) a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum - továbbiakban MTM - lepkegyüjteményében mindössze egy magyar példány található, de ma már az ország több pontján előkerült példányairól van jelenkori tudomásunk (pl. Mátra - Sárhegy). A különböző, korhadó növénytörmeléken élő faj két példánya került a somhegyi csapdába. A Bakony faunájára új előfordulás. A korhadéklakó óriásmoly (Scardia boletella) már ismert a Bakonyból (SZABÓKY 1982). Rézbányai találta a Somhegyen, s azóta is ez az egyetlen bakonyi adata. A lepkét az idősebb bükkfataplókból (Fomes fomentarius) szokták kinevelni (Pastorális Gábor szóbeli közlése). Magyarországon csak a Zemplénből és a Bükkből ismert faj. A korhadéklakó gombamoly (Archinemapogon yildizae) hernyója a Prunus-félék korhadó fájában, illetve a fákon tenyésző gombákban fejlődik. Hazánkban eddig csak Kaposvárról ismert. A somhegyi fénycsapdába került lepke a második hazai adat, és egyben a Bakony faunájára új előfordulás. A bükkfa-gombamoly (Nemapogon nigralbellus) mintegy húsz éve ismert a magyar faunából (SZABÓKY 1992). Az azóta eltelt időben egyes példányai előkerültek a Mátrából (B USCHMANN FERENC szóbeli közlése), a Bükkből, a Zemplénből és a Kőszegi-hegységből. Hernyója a bükkfákon élő gombákon fejlődik. A Bakony faunájára új előfordulás. 235
