H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Kevey Balázs: A Bakonyalja homokvidékének erdei. III.

mula vulgaris. MAJER (1988) egyetlen felvételében továbbá két védett faj is szerepel: Listera ovata, Ranunculus illyricus. E növények közül különös jelentőségű az Asphodelus albus, amely a homokvidék egyetlen helyén, a „Nagy-Aszói-erdő"-ben él, viszonylag nagyobb egyedszámban. Természetvédelmi problémát jelentenek az illegális fakivágások és szemétlerakó helyek. Flóraszennyező hatást fejtenek ki egyes adventiv növényfajok: Ambrosia artemisiifolia, Quercus rubra, Phytolacca americana, Robinia pseudo-acacia, Solidago gigantea, Stenactis annua. A legnagyobb problémát azonban az erdőgazdálkodás okozza, ugyanis mind a Bakonyalján, mind Belső-Somogy homokvidékén általában sikertelennek bizonyulnak a száraz buckákon végzett erdőfelújítási munkálatok. Ez eredményezte azt, hogy az egykori homoki cseres-tölgyesek helyét a legtöbb helyen ma már telepített erdeifenyvesek és akácosok foglalják el. Mivel a homoki cseres-tölgyeseket a kipusztulás közvetlen veszélye fenyegeti (vö. BORHIDI - RÉDEI 1999), értékes faji összetételű állományaik megőrzése és némi rekonstrukciója (pl. tájidegen fajok visszaszorítása) fontos természetvédelmi feladat. 6. Összefoglalás Jelen tanulmány tíz cönológiai felvétellel mutatja be a Bakonyalja homoki cserestölgyeseinek társulási viszonyait. Állományai a kevésbé száraz termőhelyeket foglalják el, mint a száraz buckatetőket borító homoki erdeifenyvesek {Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris). Erre utal a száraz gyepi fajok {Festucetea vaginatae, Festuco-Brometea) és a réti elemek {Molinio-Juncetea, Arrhenatheretea) alárendelt szerepe, valamint az erdei növények {Quercetea pubescentis-petraeae, Querco-Fagetea, Fagetalia) magasabb aránya. A két társulás elkülönülése megerősíti a fenyőfői erdeifenyvesek őshonosságának valószínűségét. A jelentősen eltérő faji összetétel ugyanis azt bizonyítja, hogy a természetszerű erdeifenyvesek nem cseres-tölgyesek mesterséges elfenyvesítésével jöttek létre. A sokváltozós statisztikai elemzések eredményei azt mutatják, hogy a Bakonyalja homoki cseres-tölgyeseinek faji összetétele a Belső-Somogyból - Asphodelo-Quercetum roboris asphodeletosum albae néven - leírt homoki cseres-tölgyesekére emlékeztet a legjobban, ezért azzal azonosíthatók. A társulás a Bakonyalja kavicsplatóin is képviselve van, de ezek faj kombinációja kissé más jellegű, ezért azok már az Asphodelo-Quercetum roboris potentilletum albae szubasszociációba sorolandók. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki BORHIDI Attila és FEKETE Gábor akadémikus uraknak, akik hasznos információkkal, tanácsokkal, tapasztalatokkal láttak el. Köszönetem illeti a Bakonyi Természettudományi Múzeumot (Zirc), ahol kutatásaim végzéséhez szállást és anyagi támogatást is kaptam. 21