H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Kutasi Csaba: Védett és ritka bogárfajok (Coleoptera) a várpalotai lőtér területéről
A lőtér területén egyetlen helyről mutattuk ki, bár ennél biztosan gyakoribb, mivel a kihelyezett boros-csapdák nagy része nem a számára optimális élőhelyen működött. - Várpalota-. Vár-völgy, boros-banános csapda, 2010. 07. 26. Netocia fieberi (Kraatz, 1880) - rezes virágbogár - Hazánkban a melegkedvelő tölgyesek elterjedt, de ritka faja. A Bakonyból két adatát ismertetik: Tihany (SZÉL & KUTASI 2003), Vászoly (Keresztfa-tető) (NÁDAI 2008). Az utóbbi években a lőtér külső határterületéről, a Papodról (Lókút) is előkerült. Mindegyik bakonyi lelőhelyén boros-banános csapdával mutatták ki. A lőtér erdős-ligetes élőhelyein szélesen elterjedt, de csapdánként csak néhány példányt detektáltunk. - Hajmáskér. A „0" pont mellett, boros-banános csapda, 2009. 06. 30-07. 22, Hagymatető, boros-banános csapda, 2009. 06. 30, Ótott-hegy, boros-banános csapda, 2009. 06. 24-07.22, TelekHaraszt, boros-banános csapda, 2009. 07. 22, Iszkaszentgyörgy: Szenes-horog-völgy, boros-banános csapda, 2009. 07. 21, Isztimér. Bogrács-hegy, boros-banános csapda, 2009. 07. 21, Márkó: Gömbölyühegy, boros-banános csapda, 2009. 06. 30-07. 23, Kőkapu-tető, boros-banános csapda, 2009. 06. 30, Öskü: Gombás-völgy felső szakasza, boros-banános csapda, 2009. 06. 24, Hosszú-völgy, boros-banános csapda, 2009. 06. 24-07. 22, Kőrös-hegy, boros-banános csapda, 2009. 07. 22, Közép-Haraszt, borosbanános csapda, 2009. 06. 24, Malom-kút, boros-banános csapda, 2009. 06. 24, Tés: Vár-völgy vége, boros-banános csapda (lőtéren kívül), 2009. 07. 01-07. 31, Várpalota-. Bogár-hegy, boros-banános csapda, 2009. 06. 22-07. 21, Gombás-völgy, boros-banános csapda, 2009. 06. 24-07. 21, Vár-völgy eleje, boros-banános csapda, 2010. 07. 02-08.19. Netocia ungarica (Herbst, 1792) - magyar virágbogár - Bakonyi adatait KUTASI (1999) foglalja össze, elsősorban a Balaton-felvidék és a Keleti-Bakony száraz gyepterületeiről került elő. Korábbi adatait ismerjük Veszprémből, Hajmáskérről, Ösküről és Várpalotáról. Ez utóbbi lelőhelyén a Tábormezőn és a Vár-völgyben gyűjtötték. Kutatásaink során mindössze két helyen találtuk meg, holott a lőtéren nagy kiterjedésű száraz gyepek találhatók. Viszonylag kevés helyen láttunk virágzó bogáncsot, vagy olyan ernyősvirágzatú növényt, melynek virágzatában a bogár előszeretettel táplálkozik. A magyar virágbogár a lőtéren valószínűleg jóval gyakoribb, mint az általunk jelzett két előfordulás sejteti. Meglepő, hogy bekerült a boros-banános csapdába, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a boroscsapda ezt a fajt - a többi rózsabogártól eltérően - nem fogja. - Várpalota: Keleti-Nagymező, bogáncs virágban, 2009. 05. 18, Vár-völgy, boros-banános csapda, 2010. 07. 02. Oryctes nasicorrtis holdhausi Minek, 1914 - orrszarvú bogár - Hazánkban állománya az utóbbi időben jelentősen megritkult, mivel az egyre fogyatkozó állományú öreg tölgyesekben él, ahol lárvája a nagy, korhadó gyökeres tuskókban fejlődik. Manapság legkönnyebben fafeldolgozók fíírészporhalmaiban akadhatunk rá (MERKL 2003). A lőtér területén idős tölgytuskók tövében akadtunk a nyomára, Jutaspusztán 6 példány maradványai kerültek elő. - Olaszfalu: Alsópere, Vadászház alatt (lőtéren kívül), farakodó hely, (szf.), 2009. 07. 07, Öskü\ Malom-kúti-völgy felső része, tölgyes liget, (szf.), 2009. 07. 22, Veszprém: Jutaspuszta, laktanya, tölgyes, (szf.), 2009. 06. 04. BUPRESTIDAE - DÍSZBOGARAK Kisanthobia ariasi (Robert, 1858) - Arias-díszbogár - Hazánkban először az 1970-es évek elején a Balaton-felvidékről sikerült kimutatni, azóta a Cserhátból és a Gödöllőidombvidékről is előkerült (Mátraverebély, Fót) (KOVÁCS-HEGYESSY 1993). A lárvák különböző tölgyfajok elhalt ágaiban 2-3 éven keresztül fejlődnek. A Bakonyból 4 lelőhelyét ismerjük, mindegyiket a Balaton-felvidékről: Aszófő, Balatonakaii, Balatonudvari, Vászoly (MUSKOVITS & HEGYESSY 2002). 207
