H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Kondorosy Előd: Keszthely és környéke poloskafaunájának alapvetése (Heteroptera)

gyűjtések vízipoloska-adatai jelentek meg: KONDOROSY et al. 1996, KONDOROSY 2002, illetve hárson és juharon történt gyűjtéseink egy része: KONDOROSY & KUTYÁNCSÁNIN 2001). Anyag és módszer Északon a Keszthelyi-hegység bazalt- és dolomittömbje tartozik a vizsgált területhez (tehát a Hévíz-Nagygörbő-Sümeg-Uzsa-Balatonederics vonaltól keletre, délre és nyugatra), délen pedig a Kis-Balaton és a hozzá kapcsolódó lápterület Sármellék és Hévíz között. A terület déli határa Zalakaros és Zalakomár települések közigazgatási területe. A kettő közé esnek Zala megye Balaton-parti települései (különösen Keszthely), ahol települési és mezőgazdasági kultúrterület egyaránt található — az adatok jelentős része innen származik. A gyűjtések legfontosabb eszközei a háló (fuháló, faháló és víziháló) és a fénycsapda voltak, de számos esetben egyelés, permetezés, talaj csapda segítségével kerültek elő a fajok. Fénycsapdás gyűjtések 1989 és 1991 között Keszthely-Újmajorban, 1992-ben Cserszegtomaj belterületén, 1994-ben Zalavár közelében, 1999 és 2003 között pedig Balatongyörökön, a Bece-hegyi szőlőhegyen történtek (egy-egy alkalommal a Keszthelyi-hegység néhány különböző pontján is volt alkalmi fénycsapdázás és lámpázás). Talajcsapdázás több helyen történt, 1999 és 2005 között Sághy Zsolt intenzív talajcsapdázást folytatott a Kis-Balaton több helyén, ezek feldolgozott anyagát is felvettem a listába. Ugyancsak felvettem a Kovács Tibor által 1992 és 1996 között gyűjtött béka-gyomortartalmak egyelőre publikálatlan poloskaadatait is (ezek Keszthely: Kis-Diás-sziget KT alatt szerepelnek). Valamennyi felsorolt gyűjtés anyagát én identifikáltam. A vizsgálatok 1983 és 2010 között történtek eltérő intenzitással, eleinte (1993-ig) zömmel szántóföldön, majd a Kis-Balaton területén, végül a Keszthelyi-hegységre koncentrálva. Saját adataimon kívül átnéztem a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) anyagának jelentős részét is. Ez főleg Horváth Gézának a XX. század első éveiből származó gyűjtéseit tartalmazza, de a múlt század közepén is több gyűjtés történt főleg a Kis-Balatonon. A fajok meghatározását elsősorban a következő szakirodalmak segítségével végeztem: Dipsocoromorpha: VÁSÁRHELYI 1978 Nepomorpha: SAVAGE 1989; Soós 1963 Gerromorpha: BENEDEK 1969b; SAVAGE 1989 Leptopodomorpha: BENEDEK 1969b; PÉRICART 1990 Cimicomorpha: BENEDEK 1969b; MATOCQ 2004; PÉRICART 1972, 1983, 1987, PUTSHKOV et MOULET 2009; VÁSÁRHELYI 1978; WAGNER 1970/71, 1973, 1975; WYNIGER 2004 Pentatomomorpha: HALÁSZFY 1959; Kis 1984; PÉRICART 1999; VÁSÁRHELYI 1978; 1983 Az alábbi listában többnyire a lelőhely adatokból csak a települések (és zárójelben a pontosabb helymeghatározás) szerepelnek, saját gyűjtéseim kivételével feltüntettem a gyűjtő nevét is. A gyakran előforduló gyűjtők nevét rövidítettem (KB: Keresztes Balázs, KT: Kovács Tibor, LA: Lőkkös Andor, SGy: Sáringer Gyula, SZs: Sághy Zsolt, SzG: Szövényi Gergely). A példányok zömmel saját gyűjteményemben vannak elhelyezve, ahol nem, ott feltüntettem a gyűjteményt is (HNHM: Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest; Keresz106