H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 27. (Zirc, 2010)
Tóth Sándor: Adatok Porva kétszárnyú (Diptera) faunájához a Biodiverzitás Nap gyűjtése alapján
A gyűjtött anyagból preparált példányok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményét gazdagították. A meghatározásban MIHÁLYI & GULYÁS (1963), S ACK (1928-1932), S TACKELBERG (1970) és TORP (1994) kézikönyvei szolgáltak alapul. Ezeken kívül számos kisebb-nagyobb génuszrevíziót tartalmazó tanulmány segített a fajok azonosításában. Nevezéktan tekintetében részben az előzőkben említett munkák, a „Catalogue of Palaearctic Diptera" sorozat zengőlegyekkel foglalkozó kötete ( P ECK 1988), továbbá a magyar faunalista (PAPP 2001) volt az irányadó. Eredmények és értékelés A 2008-as Biodiverzitás Nap keretében gyűjtött Diptera anyagból 14 családhoz tartozó összesen 225 kétszárnyú faj előfordulását sikerült igazolni Porva kijelölt területén. Ez a Magyarországon egyes becslések szerint élő mintegy 10.000 fajhoz képest nem nevezhető soknak, de figyelembe kell venni a kis területet és a vizsgálatra fordított viszonylag rövid időt. Ha azonban nem az összes hazai fajt tekintjük, hanem csupán a vizsgált 14 család fajszámához hasonlítjuk a kimutatottakat, akkor az arány lényegesen kedvezőbb. A gyűjtött/megfigyelt fajok jelentős része többnyire mindenfelé gyakori. Jelenleg egyetlen hazai kétszárnyú faj sem védett. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy - más rovarcsaládokhoz hasonlóan - ne lenne számos Diptera taxon is védelemre érdemes. Annyit azonban e helyen is érdemes hangsúlyozni, hogy a kétszárnyú fajok nagyobb része fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában. Fajlista 1. alrend: Nematocera Culicidae (Csípőszúnyogok) Karcsú testű, hosszú lábú, törékeny kétszárnyúak. Lárváik sekély álló- vagy lassan áramló vízben élnek. A hímek növényi nedvekkel, nektárral, a nőstények főleg gerincesek vérével táplálkoznak. Számos fajuk az embert is gyakran zaklatja. Magyarország csípőszúnyog faunáját jelenleg kereken 50 ismert taxon (49 faj és 1 alfaj) alkotja (TÓTH 2007b). Közülük a Biodiverzitás Napon kisebb részben lárva, nagyobb részben imágó alakban csupán 11 került elő. A kimutatott fajokból viszonylag ritkább a Culex tenitans Walker, 1856, valamint az Ochlerotatus excrucians (Walker, 1856). Érdemes azonban megemlíteni, hogy a vizsgálatra kijelölt terület - a csapadékviszonyoktól függően - a csípőszúnyog lárvák fejlődésére nagyon kedvező. Időszakos vízborítású mocsárerdők és mocsárrétek (2. kép) mellett számos tömpöly, csapadékvizes pocsolya és egyéb vizes élőhely váltakozik rajta, ezért a helyi fauna (a már korábbi gyűjtések alapján) nem csupán gazdag, hanem ritka fajokban is bővelkedik. Aedes cinereus Meigen, 1818 Culiseta annulata (Schrank, 1776)(4. kép) Aedes vexans (Meigen, 1830) Ochlerotatus cantans (Meigen, 1818) Anopheles maculipennis Meigen, 1818 Ochlerotatus excrucians (Walker, 1856) Anopheles plumbeus Stephens, 1828 Ochlerotatus geniculatus (Olivier, 1791) Culex pipiens Linnaeus, 1758 Ochlerotatus sticticus (Meigen, 1838) Culex territans Walker, 1856 138
