H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 27. (Zirc, 2010)

Podlussány Attila: A porvai Biodiverzitás Napon gyűjtött ormányosalkatú bogarak (Coleoptera: Curculionoidea)

ve a kutatás, illetve gyűjtés 24 óra alatt zajlott egy kijelölt 2 km

2-es területen. A kutatók egész nap a erdőt járták, szorgalmasan gyűjtöttek, majd a szabadban vacsorához gyűltünk össze. A bográcsban főtt lestyános gulyáslevest Kasper Ágota, a Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatója és csapata főzte. Köszönjük, nagyon finom volt. Este a lepkészek lámpáinak fényénél gyűjtöttünk. Sajnos az ormányosbogarak közül csak nagyon kevés faj repül fényre. Előzmények A Bakony-kutatás évtizedei alatt (1962-2007) többször folytak gyűjtések Porva környékén. Útban a Magas-Bakony felé mindig megálltunk a hóvirágos, medvehagymás, égeres Generál-erdőben. Kopogtatással, rostálással, fűhálózással gyűjtöttük a rovarokat. A Bakony hegység ormányosbogarainak feldolgozásával Porva környékéről 130 faj vált ismertté, melyek pontos adatait 2007-ben publikáltam A Bakony ormányosbogár-faunája című kötetben (PODLUSSÁNY 2007). A többi kisebb ormányosalkatú család múltbéli porvai adatai publikálatlanok: Anthribidae (3 faj), Attelabidae (1 faj), Rhynchitidae (5 faj), Apionidae (30 faj), Nanophyidae (1 faj) és Scolytidae (11 faj). Természetesen fajgazdagabb eredmény csak akkor érhető el, ha többször más-más hónapban gyűjtenénk Porva környékén. Anyag és módszer Az ormányosalkatú bogarak gyűjtése nem különbözik a többi bogárcsalád gyűjtésétől. Mivel fitofág bogarakról van szó, a növények hálózásával és kopogtatásával lehet a legtöbb fajt gyűjteni. A fűhálózás a leggyakrabban alkalmazott gyűjtési mód. Sajnos kevesen tudják, hogyan és mikor lesz eredményes a fűhálózás. Nem alkalmazható esőben, eső után, és szeles időben. Az ormányosbogarak - ha veszélyt érzékelnek - ledobják magukat a talajra, s ott mozdulatlanul várják a veszély elmúltát. Ezt tudva, tehát teljesen felesleges többször odacsapni ugyanoda, mivel a másodszori hálócsapásba már bogár nem kerül. A hálócsapás előtti 20-30 cm-es sávban érezhető légnyomást a bogarak érzékelik és ledobják magukat a növényzetről, tehát oda sem célszerű hálócsapást mérni. Fűhálózás közben tehát haladni kell, egyhelyben, vagy lassan cammogva eredménytelen lesz a hálózás. Ha kevés a gyűjtésre szánt idő, illetve mint jelen esetben is az volt a cél, hogy minél több fajt gyűjtsünk, célszerű az úgynevezett „zacskós hálózást" alkalmazni. A zacskós hálózás nem alkalmazható nedves csigás réteken. Ez a gyűjtési mód nélkülözhetetlen a faunakutató programokban, mivel több rovarcsoport (bogarak, legyek, kabócák, poloskák, sáskák, fürkészdarazsak stb.) egyidejű begyűjtésére alkalmas. Egy nem lyukas nylon-zacskó szükséges hozzá, melybe egy összegyűrt papírzsebkendőt, vagy újságpapírt teszünk a nedvesség elszívása céljából. Minden 8-10 hálócsapás anyagát ebbe a zacskóba öntjük, de úgy, hogy abból ne repüljön ki semmi. A zacskó száját összefogva folytatjuk a fűhálózást, majd ismét beleöntjük a zacskóba a gyűjtött törmeléket. Végül a rovaroktól nyüzsgő zacskóba egy ecetéteres papírt teszünk, és légmentesen elkötjük a zacskót. Az így leölt rovaranyagot ki kell venni a nylon-zacskóból, a nagyobb növényi törmeléket kidobjuk, majd az anyagot papírzacskóba, papírdobozban tároljuk. (Nem a mostanában divatos nylon-tasakban!). A rovarcsoportok szétválogatása mikroszkóp segítségével napokig is eltarthat. A rovarvilág diverzitását, sokszínűségét, változékonyságát az látja csak igazán, aki rovarcsoportokra válogat egy-két zacskósan hálózott törmeléket. 106