H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

vedlést követően szétmásznak, és más-más növényegyeden fejlődnek tovább (tápnövényt váltanak; BÁRÁNYI & KOROMPAI 2007). A talajban bábozódnak. Egyetlen nemzedéke ősszel (szeptember végétől novemberig) repül. Gránáson két példánya került elő. Natura 2000-es faj, az Élőhelyvédelmi Irányelv II. és IV. függelékében található (közös­ségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott (RONKAY 1997). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50.000 Ft. Eriogaster lanestris (Linnaeus, 1758), tavaszi gyapjasszövő Palearktikus euro-szibériai faunaelem (Varga et al. 2004), amely erdőszegélyben él. Ha­zánkban elterjedt, de általában ritka, az Alföld nagy részéről hiányzik. Az imágó kora ta­vasszal rajzik. Gránáson viszonylag nem ritka. Hernyója késő tavasszal, kora nyáron (április közepétől, végétől - május végéig, június ele­jéig) eleinte közös szövedékben él, főként galagonyán (Crataegus sp.) és kökényen (Prunus spinosa), ritkábban szilvafán (Prunus domestical) és hárs (Tilia sp.) fajokon. A német szakiro­dalom említi még a nyír (Betula sp.) és fűz (Salix sp.) fajokat is (VOJNITS et al. 1991). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. SATURNIIDAE - PÁVASZEMES SZÖVŐK Saturnia pyri ([Denis & Schiffermüller], 1775), nagy pávaszem Legnagyobb termetű hazai lepkénk. A Földközi-tenger európai és afrikai partjai mentén egé­szen Iránig elterjedt faj, nálunk országszerte előfordul, helyenként és időnként gyakori. A lepke nem táplálkozik. Hernyója tavasz végétől nyár végéig elsősorban gyümölcsfákon él, főképpen szilván (Pntnus domestica), körtén (Pyrus communis) és dión (Juglans regia) (VOJNITS et al. 1991). A nemzetközi szakirodalom tápnövényként említi még a kőris (Fraxinus sp.) és nyár (Populus sp.) fajokat is. Bábként telel át, amely gubóban vészeli át a telet. A báb akár több évig is elfekhet. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Saturnia pavonia (Linnaeus, 1758), kis pávaszem A Palaearktikum csaknem egész területén elterjedt faj. Magyarországon sokfelé - így pl. a Dunántúl és az Északi-középhegység jó részén - megtalálható, az Alföld nagy részén vi­szont hiányzik. Tavasszal a hím nappal, a nőstény viszont az alkonyati és esti órákban repül. Hernyójának tápnövénye főleg a kökény (Prunus spinosa) és a galagonya (Crataegus sp.), de rózsa- (Rosa sp.), szeder- (Rubus sp.), sőt fűz (Salix sp.) fajokon is megélhet (VOJNITS et al. 1991). A nemzetközi szakirodalom említi még a nyírt (Betula sp.), a kutya­bengét (Rhamnus sp.), az áfonyát (Vaccinium sp.) és cickafarkot (Alchemilla sp.) is. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. SPHINGIDAE - SZENDEREK Acherontia atropos (Linnaeus, 1758), halálfejes-szender Szubtrópusi vándorlepke, amely rendszeresen megjelenik Közép-Európában. Hernyója főként burgonyán (Solanum tuberosum), ördögcérnán (Lycium barbarum), nadragulyán (Atropa bella-donna) és maszlagon (Datura stramonium) táplálkozik. A faj semmilyen alak-

Next

/
Thumbnails
Contents