H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)
TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)
Az adatok értékelésénél nem hagyhattam figyelmen kívül, hogy a megfigyelés egy részben beépített lakott külterületen történt. A kimutatott fajok élőhelyét azonban - mint majd az a természetvédelmi értékelésben látható - nem érte olyan mérvű károsodás, amely átrajzolhatta volna a Gránás környéki lepkefaunát, sőt, számos új elemmel gyarapodott SZABÓKY (1994) és SZEŐKE (2007) munkája óta. Az itt előkerült 922 lepkefaj a kutatás sikerességét és a terület fajgazdagságát bizonyítja. Ilyen rövid idő alatt ennyi - közöttük védett és fokozottan védett - faj kimutatása nem várt eredmény. A boreo-kontinentális (szibériai) faunatípus jellemző fajai A boreo-kontinentális faunatípus az egyik legfajgazdagabb, ez a faunatípus adja a mérsékelt égövi hidegtűrő fauna gerincét (LÁNG et al. 2003). Az európai fajok elterjedésének súlypontja az északi területekre esik, elterjedésük déli vagy nyugati területén rendszerint hegyvidéki eltérjedésűek. A tágtűrésű (euryök) fajoktól egészen a szűktűrésű fajokig találunk ebben a csoportban lepkéket. A következő genusok tartoznak ide: Apamea sp., Mythimna sp. Rajtuk kívül a zömök bagoly (Agrotis clavis) és az őszi földibagoly (Agrotis vestigialis) is jellegzetes boreo-kontinentális fajai a területnek. Jellemző pinetális faj a fenyőaraszoló (Bupaluspiniarius) és a fenyőpohók (Dendrolimuspint). A nyárfán (Populus sp.) élő fajok közül a kék övesbagoly (Catocala fraxini) említhető. Az ősszel dolomitsziklagyepekben repülő fehér őszibagoly (Antitype chi) és a lápréti ezüstcsíkos apróbagoly (Deltote bankiana) jellegzetes, de nem gyakori fajai. A terület boreo-montán-szubalpin faja a nyárfaszövő (Poecilocampa populi), a cirkumboreális fajok közül pedig három faj került elő: Ennomos autumnarius, Eupithecia subfuscata, Epirrita dilutata. A nyugat-boreális faunaelemet egy faj képviseli, mégpedig a Gnophos obfuscata araszolólepke. A déli-kontinentális faunatípus jellemző fajai Az alapvetően kontinentális klímájú Kárpát-medencében jelentős a kontinentális kapcsolatú fajok száma (FEKETE et. al. 2006). Természetesen az itt megtalált 16 faj nem tükrözi a kárpát-medencei fajszámot arányaiban, hiszen a területen nem találhatók meg a déli-kontinentális elterjedésű fajok tipikus élőhelyei. Ennek ellenére igen értékes lepke-együttes él itt, közöttük a mandzsúriai-pontokászpipannon, diszjunkt elterjedésű mocsári bíborbagoly (Encarta amethystina), a nyugat-/délszibériai elterjedésű házibagoly (Spaelotis ravida) és a fésűs földibagoly (Agrotis crassa). A fokozottan védett ponto-kászpi elterjedésű a csüngő araszoló (Phyllometra culminaria), amelynek egyik tenyészhelye a csákberényi Bucka-hegy, egyes években akár tömeges is lehet. Ponto-kászpi-dél-szibériai elterjedésű fajok a díszes medvelepke (Arctia f estiva), a vasvirág-csuklyásbagoly (Cucullia xeranthemi), a térképbagoly (Oxicesta geographica), a nagy fésűsbagoly (Pachetra sagittigera), a fehéreres kertibagoly (Sideridis /Heliophobus/ reticulata), a fehérpettyes szegfúbagoly (Hadena albimacula), a homoki szegfűbagoly (Hadena irregularis) és a pusztai lándzsásbagoly (Simyra nervosa). A nyugat-palaearktikus faunatípus jellemző fajai Tipikus élőhelyei a meleg- és mészkedvelő tölgyesek, molyhos tölgyes bokorerdők. A gránási lepkefauna második legnagyobb csoportját képviselik. Holomediterrán fajok alkotják az egyik legnagyobb csoportot, és ebben a csoportban található a legtöbb védett és fokozottan védett faj is. Az északkeletről érkező fajok a boreo-kontinentális, a délkeletről érkezők a déli kontinentális és a ponto-kászpi fajok.