H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

Eredmények és értékelés A vizsgált időszak alatt (2004 szeptembere és 2009 májusa között) összesen 922 lepkefaj - ebből 333 molylepke- és 589 nagylepke - került kimutatásra. A részletes molylepke fajlistához a „Checklist of the Fauna of Hungary" (SZABÓKY et. al. 2002), a nagylepkékhez pedig „A magyar állatvilág fajjegyzéke 3." (VARGA et. ai. 2004) nevezéktanát vettem alapul. Kutatásaim eredményeként átfogó, de még korántsem teljes képet kaptam egy, lepkefaunisztikai szempontból korábban kevéssé kutatott területről. A kijelölt mintavételi pontokon a délnyugat-vértesi dolomitvegetáció tipikus élőhelyeit lehet monitorozni, kutatni. A mintavételi pontok kijelölésénél az volt a szempont, hogy reprezentálják mindazokat az élőhelyeket, amelyek a Vértes-hegység délnyugati oldalán megtalálhatók. Gyűjtéseim eredményei azt igazolják, hogy a terület gazdag, értékes lepkefaunával rendelkezik. A quercetális és silvicol fajok magas aránya jelzi a vértesi nagy kiterjedésű tölgyesek jelenlétét, a pubescentális fajok pedig a nyíltabb, molyhos tölgyes karsztbokorerdők háborítatlanságát jelzik. A lápréti, láperdei fajok jelenléte azonban eddig még nem teljesen tisztázott eredetű. A terepi bejárásaim során a Gánt-Gránás melletti dolomitmurvabánya már felhagyott részén egy kisebb tavat (talajvíz eredetű?) találtam, amely akár élő- és tenyészőhelye is lehet a már említett lápréti, láperdei és a nyár-fűz fajoknak, amelyek tizennyolc fajjal vannak jelen a gránási faunában. A molylepke-fauna értékelése Sok értékes lepkefajunk közül az egyik legszebb gyökérrágó lepkénk (Hepialidae), az aranyló gyökérrágó lepke (Phymatopus hecta) is előkerült a területről. A csőzsákos molyok közül az alkonyati zsákhordólepkét (Bijugis bombycella) és az útszéli zsákhordólepkét (Megalophanes viciella) érdemes megemlíteni. A zöldmolyok (Scythrídidae) közül a kétpettyes zöldmoly (Parascythris muelleri), valamint az ércfényű zöldmoly (Scythris obscurella), a díszmolyok (Oecophoridae) közül az ólomcsíkos díszmoly (Schiffermuelleria schaefferella), az osztrák díszmoly (Batia lambdella), a fehércsíkos díszmoly (Minetia crinitus) és a szárnycsökevényes nőstényű barnasávos csíkosmoly (Pleurota marginella), valamint a sárgafejű díszmoly (Esperia krueperella) említhető meg. A csüngőlepkék (Zygaenidae) közül a közönséges fémlepke (Adscita statices), a változékony csüngőlepke (Zygaena ephialtes), az acélszínű csüngőlepke (Zygaena filipendulae) és a közönséges csüngőlepke (Zygaena loti) található meg a vizsgált területen. A díszes tőrösmoly (Adela croesella) példányaival a reggeli órákban találkozhatunk a virágzó fagyaibokrokon (Eygustrum vulgare). A feketemolyok (Ethmiidae) hat, a farontók (Cossidae) 5 fajjal képviselik családjukat. A farkasaimamoly (Millieria dolosalis) jelenléte meglepetés, mivel nagyobb kiterjedésű farkasalmás (Aristolochia clematitis) nincs Gánt-Gránás környékén. Mint ahogy várható volt, a mediterrán gyepekre jellemző fajok túlsúlya érvényesült. Azonban a molyhos tölgyes karsztbokorerdő gazdag növényegyüttese is sok fitofág fajt tart el. A magyar tölgymakkmoly (Pammene querceti) és az erdei gyöngykölesen (Buglossoides purpureo-caerulea) élő korai feketemoly (Ethmia fumidella) fajok jelenléte is mutatja, hogy a terület természetessége eddig nem sérült komolyabban. A Gánt-Gránás környéki molyfaunisztikai kép még korántsem teljes, a magyar molylepke fauna 2200 fajának csupán 12%-a került eddig elő az általam vizsgált területről.