H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 25. (Zirc, 2008)

ABONYI ANDRÁS – KRASZNAI ENIKŐ – KOVÁCS KATA – PADISÁK JUDIT: Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii Lankester, 1880) magyarországi előfordulása

(FRITZ 2007). Az édesvízi medúzák (DUMONT 1994: 10-14 faj, JANKOWSKI 2001: 3-5 bizonyos faj, JANKOWSKI 2008: 6-16 szórványos megjelenésű faj), akárcsak az összes Cnidaria - a parazita életmódúakon kívül - ragadozók. Nem válogatósak, a medúzák méretük függvényében fogyasztanak naupliust, Rotifera, Cladocera és Copepoda szervezeteket, halikrát, Tubifex-et, vízbe hullott rovarokat (DUMONT 1994). Szaporodásuk ivarosán - váltivarú medúza - és ivartalanul - bimbózással, osztódással, sarjadzással - történhet. Az irodalmak ritkán számolnak be mind a polip, mind a medúza alak (1. ábra) együttes detektálásáról, valamint a legtöbb esetben fellelt medúza forma csak az egyik ivar előfordulását konstatálja (FARKASOVÁ STLOUKAL 2007, PÉREZ-BOTE et al. 2006). Terjedésük főbb befolyásoló tényezői a hőmérséklet, megfelelő táplálék, víz tisztasága és a pH (FARKASOVÁ - STLOUKAL 2007). A faj egyetlen hazai publikálása egy 1957-es ill. 1959-es őrtilosi ill. szegedi előfordulást említ (BUCHERT 1960). Ezen cikk tárgyalja a faj polip és medúza formájának kísérletes megfigyeléseinek akkori tapasztalatait. Eredmények Az édesvízi medúzát három hazai tavunkban, az Abda illetve Győrújfalu határában fekvő kavicsbánya tavakban, valamint a farkasgyepűi Pisztrángos-tóban találtuk meg (2. ábra). A bányatavakat 2007. szeptember 4-én hőmérsékleti rétegződésük vizsgálatának céljából mintáztuk. Az abdai bányatóban akkor kb. 3^1 egyed volt megfigyelhető a part közelében, míg a 1. ábra: Craspedacusta sowerbii tapogatói (Pisztrángos-tó, Farkasgyepű) Figure 1: Tentacles of Craspedacusta sowerbii (from Lake Pisztrángos)