H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 24. (Zirc, 2007)
KUTASI CSABA: A Steven-turzásfutó (Stenolophus steveni KRYNICKI, 1832) magyarországi elterjedése és élőhelyei
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 24-2007; 81-86 A STEVEN-TURZÁSFUTÓ (STENOLOPHUS STEVENI KRYNICKI, 1832) MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉSE ÉS ÉLŐHELYEI (COLEOPTERA: CARABIDAE) KUTASI CSABA Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Distribution and habitats of Stenolophus steveni KRYNICKI, 1832 in Hungary - This rare ground beetle species is under protection from 2001 in Hungary. The bulk of its Hungarian localities are in the Bakony Mts., where its habitats are mostly warmer banks with clay deposit. Besides presenting a complete list of the previously known localities, a few new findings are also mentioned: Szentjakabfa, Szögliget, Vizsoly. Kulcsszavak: Stenolophus steveni, futóbogarak, védett faj Bevezetés Az utóbbi években a természetvédelmi szemlélet megerősödésével egyre inkább megfogalmazódik az igény a védett rovarfajok elterjedésének megismerésére. A futóbogarak családjának 526 hazai fajából (SZÉL 2006) 41 élvez törvényes védettséget. Ezek közé tartozik a Steven-turzásfutó (Stenolophus steveni) is, amely 2001-től áll védelem alatt Magyarországon, eszmei értéke: 10 000 Ft. A 6-7 mm hosszúságú bogárfaj szárnyfedőjének elülső része és keskeny oldalszegélye barnásvörös, hátul kékesen fénylő, kissé irizáló fekete foltot visel. A test alsó része, a fej és az előtör - a barnásvörös oldalszegély kivételével - fekete. A csápok töve, a tapogatók és a lábak vöröses-sárgák. Nappali aktivitású, röpképes faj, az eddigi gyűjtések alapján nem fotoaktív. A hazánkban vele együtt előforduló rokon fajai közül a nagyfoltos turzásfutó (S. teutonus), a sárgás turzásfutó (S. skrimshiranus) és a sárgahasú turzásfutó (S. persicus) fajoktól fekete színű előháta jól megkülönbözteti. Az egyszínű turzásfutó (S. mixtus) egyes színváltozataival, amelyeknél a szárnyfedő felső része vörösesbarna színű, terepen könnyen öszszetéveszthető. A különbségek már nagyítóval is jól láthatók. A S. steveni valamivel nagyobb, előháta szívesen lekerekített, a sárga szegélye vékony és csak az előhát szögletéig ér. Ezzel szemben a S. mixtus előháta négyszögletesen lekerekített, sárga szegélye vastagabb és rendszerint az előhát alját is eléri. Jó bélyeg ezenkívül, hogy az utolsó előtti haslemez a steveni esetében sima és csupasz, míg rokon fajánál (S. mixtus) pontozott és szőrös. A faj hazai elterjedésének összefoglalásával és gyűjtőhelyeinek megadásával szeretnénk segíteni élőhelyeinek fennmaradását.