H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 24. (Zirc, 2007)

KÓNYA PÉTER: Adatok a Tapolcai-medence bazaltbányászatának történetéhez

a tomaji bányát leállítják és a kőbányászatot teljes egészében áthelyezik a hegy ÉNy-i részére, a Kőkapu irányába. Tulajdonképpen ezzel a tördemici bányát hosszabbítják meg E felé. A badacsonyi bazaltbányászatot az 1950-es évek elején sikerült teljesen átalakítani, az új bányában 312-350-375 m-es szintekben indult meg a termelés. A tomaji bányát 1953-ban végleg bezárták (JUGOVICS 1957). Az átszervezés másik feladata egy olyan bánya kialakítása volt, mely átveheti a badacsonyi kőbányák szerepét. A vizsgálatok a Balaton-felvidék Ny-i részén található Kovácsihegyre irányították a kutatók figyelmét. Az 1960-as évek elején megindult a bányászat áttelepítése a Kovácsi-hegy Ny-i, Vindornyaszőlős felé néző oldalára (JUGOVICS - GERŐ 1960). 1964. december 31-én mindennemű bányászati tevékenység megszűnt a Badacsonyon (JUGOVICS 1965). A Gulács Ny-i és ENy-i részén működő kőbányák 1944-ben érték el az oszlopos bazaltot 248 m magasságban. 1947-re az omlástömegek jelentősen kifogytak és a vállalat akkori vezetősége nem újabb omlások felderítését indította meg, hanem a bazaltcsúcs kitermelését vette tervbe. Három szintet alakítottak ki: V 265 m-en, VI. 287 m-en és VII. 308 m-en. A nagyméretű termelés nyomán a régi csúcshegyi bányától már csak egy 40 m-es bazaltsáv választotta el az új szinteket. A további intenzív bányászat következtében felmerült annak veszélye, hogy ha ez a sáv egyszer leomlik, a bányaüregek egybeolvadnak, és ezáltal megszűnik a hegy szépsége. Az új bányaszinteken végül néhány év múlva természetvédelmi okokból leállították a termelést (4. ábra) (JUGOVICS 1949, 1958). 4. ábra: A Gulács bazaltkúpjának kőbányái 1958-ban (Jugovics 1958) Az 1950-es években már csak három bányában termeltek: az ún. Agyag-bányában, a Fenyő- és Lovas-bányában. 1958. október 2-án az Agyag-bányában, ahol a termelés már elérte a vertikális oszlopokat, csúszás történt és betemette az egész bányaudvart (JUGOVICS 1958). A megindult oszlopok csúszása mozgásba hozta a felső bazalttömegeket is, melyek 2 nap alatt a hegy nyugati oldalán lévő összes bányaüreget betemették. Kőtermelés ezután már csak a Fenyő- és Lovas-bányában volt. A két bánya csekély kőtartaléka miatt a fő cél egy olyan bánya kialakítása volt, mely fedezni tudja a további szükségleteket. 1960-ban