H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

H. HARMAT BEÁTA: A Bakony csipkéspoloska-faunájának alapvetése (Heteroptera: Tingidae)

sztyeppeken, de a sziklagyepekben is él (HARMAT 2001). Nem gyakori, öt év alatt mindössze 18 példányt fogtak a csapdák. - Bakonyszentlászló: Osfenyves, 1960. 05. 18. Zsirkó (MTM); Balatonalmádi (RÉDEI et al. 2004); Balatonfüred: Keki-völgy, 2000. 07.12. - 08. 16. HB, tes.; Balatonfüred: Nagy-mező, 1978. 05. 07. TS; Fenyőfő: erdeifenyves 1983. 05. 10. PA (3); Fenyőfő (RÉDEI & HUFNAGEL 2003a); Isztimér: Burok-völgy, 1998. 05. 07. HB; Királyszentistván: Ugri-hegy, lejtősztyepp, 1998. 04. 14. HB, tes.; Kővágóörs, 1978. 04. 23. PA; Liter: Mogyorós-hegy, lejtősztyepp, 1997. 05. 28. HB, tes.; Liter: Mogyorós-hegy, lejtősztyepp, 1997. 06. 25. HB, tes.; Liter: Mogyorós-hegy, lejtősztyepp, 1998. 04. 29. HB, tes.; Tihany (RÉDEI & HUFNAGEL 2003a); Vilonya: Külső-hegy, lejtősztyepp, 1997. 06. 25. HB, tes.; Zirc, 1886. 06. 07. Horváth G. (MTM). Acalypta gracilis (FIEBER, 1844) - Euroszibériai faj, hazánkban főleg az Alföldön találták meg. A Bakonyból eddig csak néhány száraz, meleg helyről került elő. A Liter környéki talajcsapdák (Liter: Mogyorós-hegy; Királyszentistván: Ugri-hegy; Vilonya: Külső-hegy) június közepétől augusztus elejéig fogták, az előző fajtól eltérően inkább sziklagyepből, de kisebb számban lejtősztyeppből is előkerült. Ez a faj sem gyakori, öt év alatt mindössze 31 példányt fogtak a csapdák, - egy kivételével - mind 1997-ben. Királyszentistván: Ugri-hegy, lejtősztyepp, 1997. 07. 09. HB, tes.; Királyszentistván: Ugrihegy, sziklagyep, 1997. 06. 25. HB, tes. (2); Királyszentistván: Ugri-hegy, sziklagyep, 1997. 07. 09. HB, tes. (4); Mindszentkálla: Öreghegy, 2001. 06. 23. (ROZNER 2004); Szentkirályszabadja: Vörös-gödör, 1996. 07. 24. KÁ; Tihany (RÉDEI & HUFNAGEL 2003a); Veszprém, 1881. 09. 20. Horváth G. (MTM); Vilonya: Külső-hegy, sziklagyep, 1997. 06. 25. HB, tes.; Vilonya: Külső-hegy, sziklagyep, 1997. 07. 09. HB, tes. Acalypta parvula (FALLÉN, 1807) - A magas északot kivéve egész Európában megtalálható, hazánkban csak néhány lelőhelye ismert. - Badacsonytomaj, 1931. 07. 22. (?) (MTM).; Rédei és Hufnagel a Loksa-gyűjtemény feldolgozása során számos példányát megtalálta: Balatonalmádi (Vörösberény): Kő-hegy; Káptalantóti: Tóti-hegy; Nemesgulács: Gulács; Nemesvita: Köves-tető; Somló-hegy (RÉDEI & HUFNAGEL 2003a); Tihany (RÉDEI & HUFNAGEL 2003a). Ka lama tricornis (SCHRANK, 1801) - Euroszibériai faj, hazánkban is gyakori a száraz, meleg mikroklímájú gyepterületeken. A Bakonyban szinte kizárólag a Balaton-felvidékről került elő. - Badacsonylábdihegy, (?) Szombathy (MTM); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, erdő, 2001. 08. 25. KCs, tes.; Keszthely, 1901. 07. Uhl (MTM); Monostorapáti: Halastó, 1981. 09. 24. HB; Öcs: Nagy-tó, 1999. 08. 24. HB; Sóly: Sólyi-erdő, fenyves, 1996. 10. 07. KCs; Sóly: Rácz-úti dűlő, 1996. 07. 17. HB; Tihany, 1930. 06. 20. Horváth G. (MTM); Tihany: Külső-tó, 1983. 08. 26. HB; Tihany: Külső-tó, szőlő, 2001. 06. 02. - 07. 26. KCs, tes. (2); Tihany: Külső-tó, szőlő, 2001. 08. 10. - 09. 26. KCs, tes.; Veszprémfajsz: Kálvária környéke, 1996. 08. 27. HB; Nagyesztergár: Hosszú-földek, 2005. 06. 24. KCs. Dictyonota strichnocera FIEBER, 1844 - Szinte egész Európában megtalálható, hazánkban nem gyakori, csak elszórtan került elő. A Bakonyban is a ritka fajok közé tartozik, eddigi lelőhelyei a Balaton-felvidéken és a Déli-Bakonyban találhatók. - Gyulafirátót, 1991. 06. 15. TS; Nagyvázsony: Szíjjártó-rét, Szentes-rét, 2002. 06. 16. HB; Szentbékkálla: Kőtenger, 1981. 07. 05. HB; Tihany: Apáti-tető, 2000. 06. 04. KCs (3); Veszprém: Csatárhegy, 1997. 07. 14. Bobor Á. - KÁ; Veszprém: Csatár-hegy, 1997. 08. 05. HB. Derephysia foliacea (FALLÉN, 1807) - Euroszibériai faj, főként hegyvidékeken található, hazánkban leginkább a középhegységből került elő. Csupán néhány bakonyi adata van, ritka. Ezek közül viszont csak a hárskúti tipikusan hegyvidéki, a többi mind alacsonyabban