H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

VERESS MÁRTON: Adalékok nagyobb vastagságú fedőüledékes térszín karsztosodásához (Homód-árok környéke, Hárskút)

Ro Ohm 500Ro Ohm 500•••••• v***r**r*%-i-f "»"«• a

i""r'r-%-lr ->~r :::::::?:::>:: r Ro Ohm 500r Ro Ohm 500Ro Ohm 500: : : : : : : :::::: Ro Ohm 500\"-\-'\"\-\ • ••••• v»*»r»*r*vri %-r ^ : 1 50i Ii j—j--j*-t*> i 't ' j • -t/?-\-J i"> j— 50i Ii 1VI •;— í ---•{• 50i Ii . . . • 50i Ii ^"~"

,

~V-—iri

'i ! t 'ft . J l - . 1 . J. J . 1 i : : i : ! : • i ' 0 8 2 5 1 QLZ]2 0 20 50 11 >0 200 A

r

B

/2 [m] 7. ábra: A V-l szondázási hely mérési és elméleti görbéje Jelmagyarázat: Ro: látszólagos fajlagos ellenállás, AB/2: a terítési hossz fele, 1. elméleti görbe, 2. tényleges mérés Fig 7: The measuring and theoretical curved of the sounding place V-l Legend: Ro: geoelectrical resistance AB/2: half of length of saturation 1. theoretical curved, 2. real measuring 4. A szelvények kiértékelése - A szelvények mentén megszerkesztett fekü felszíne eltemetett bemélyedésekre és kiemelkedésekre különül (8., 9. ábra). A mélyedések területén a fedő vastagsága 8-14 m, ill. a V-32 jelű mérési helynél 20 m-nél is nagyobb (a fekü mélysége ismeretlen), a magaslatokon 2-8 m közötti. A fedő anyaga a geofizikai mérések szerint lösz, agyag, mészkőtörmelék, ill. ezek keveredésével létrejött üledékváltozatok. A nyolcvanas években végrehajtott fúrások adatai szerint (a fúrások csigafúróval történtek) a fedőüledékek szemcseméretük szerint kőzetlisztes agyagos kifejlődésűek (KERESZTYÉN 1991). A mára feltöltődött, fosszilizálódott egykori karsztos mélyedések kitöltő anyagát, amely feltárása kutatógödrökkel történt, különböző agyagok képezik (VERESS 1995). - A bemélyedések nem lehetnek egykori átöröklődött völgyek, hanem kitöltött és eltemetett, részben vagy teljesen lefolyástalan formák, tehát paleokarsztos képződmények. Ha ugyanis egy völgyet metszetében, ill. hosszában ábrázolunk, akkor talpa keresztszelvényben bemélyedést, míg a hosszirányú szelvénye mentén egy ferde felületet képez. Esetünkben a két szelvény kereszteződésénél a V-10 és a V-5 (K-Ny-i szelvény), valamint a V-l6 és a V-20 jelű (EEK-DDNyi szelvény) mérési helyek között a mészkő felszíne egyaránt mélyedést formál. Ez azt valószínűsítheti, hogy a V-16 és a V-5, valamint a V-20 és a V-ll észlelési helyek által közrefogott területen egy olyan eltemetett mélyedés helyezkedik el, amelynek magasabb helyzetű peremeit e mérési helyek dokumentálják. Mindemellett nehezen képzelhető el, hogy ilyen sűrűséggel alakultak volna ki itt völgyek a mészkövön, mint amilyen sűrűséggel előfordulhatnak a fekün a mélyedések. Ezért a kutatási terület feküjének egyenetlen felszíne karsztosodással jött létre.