H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

SZABÓKY CSABA: Bakonykúti lepkéi (Lepidoptera)

feltehetőleg más tölgyfajokat is fogyaszt, erre "bizonyíték" a Mátraszentistvánon előkerült két példánya, bár az imágó igen jól repül. Éjfélt követő órákban keresi fel a mesterséges fényt. Bakonykútin évente egy-egy példány látogatta meg a fényt. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Proserpinus proserpina PALLAS, 1772 - Törpeszender - Nedves élőhelyeken mindenütt előfordul áprilistól május végéig. Az imágó rendszerint a lámpagyújtást követő 30 percen belül jelenik meg a fényen, de újabb 20 perc letelte után már nem érkeznek újabb egyedek. Hajnal felé sokkal kisebb intenzitással, de újból elindulnak egyedei a fényre. Hernyója a ligetszépe- (Oenothera biennis), füzény- (Epilobium) és füzike- (Lythrum) fajokat fogyasztja. A szender-hernyókra jellemző faroknyúlványa hiányzik. Bakonykútin évente egy-két példánya repült fényre. Eszmei értéke: 2.000 Ft. Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) - Kis pávaszem - Magyarországon általánosan elterjedt lepke, áprilisban repül. A hím meglehetősen sebesen cikázva repül a napsütéses órákban, délelőtt és délután egyformán. Csak a nőstény repül a mesterséges fényre, mégpedig a szürkületet közvetlen követő időszakban. Hernyója elsősorban a kökényt fogyasztja, de megfigyelték vadrózsán és lucernán is. Erős falú, csepp formájú barna gubóban bábozódik és úgy telel át. Bakonykútin rendszeresen nagy számban jelent meg a fénycsapdában. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Saturnia pyri ([DENIS et SCHIFFERMÜLLER], 1775) - Nagy pávaszem - Közép-Európának, s így hazánknak is a legnagyobb szárnyfelületű lepkéje. A hímek rendszerint éjfél körül aktívak, de a nőstények a lámpagyújtást követő egy órán belül megérkeznek. Tápnövényei a gyümölcsfák közül kerülnek ki. Előszeretettel fogyasztja diót (Juglans) és cseresznyét (Cerasus). Igen erős, vastag falú barna szövedékben bábozódik. Áttelelést követően májusban az orgona (Syringa) virágzásával egy időben kezd rajzani. Az 1990-es évektől kezdődően hazánkban lecsökkent a mezőgazdaságban használt vegyszerek alkalmazása, melynek következtében napjainkban - a Nyugat-Európában már kipusztult fajból - egyre erősödő populációkkal találkozha-tunk. Az utóbbi években számos helyen gyakorivá vált, így Diósjenőn, Répáshután, Szentend-rén, Bakonybélben, Bakonykútiban is. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Zerynthia polyxena ([DENIS et SCHIFFERMÜLLER], 1775) - Farkasalmalepke - Tavasszal repül, jellegzetes lomha, kissé vitorlázó röptéről könnyű észrevenni. Tápnövénye a farkasalma (Aristolochia clematitis) visszaszorulásával a lepke élőhelyei is eltűnnek. Bakonykútin egy alkalommal sikerült megfigyelni. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Parnassius mnemosyne (LINNAEUS, 1758) - Kis apollólepke - Napsütéses időben tavaszszal és nyár elején repül. Jellegzetes lomha röptéről messziről felismerhető. A Bakonyban szélesen elterjedt, ahol tápnövénye, a keltike (Corydalis spp.) előfordul. Bakonykúti környékén kóborló példányai mindenütt fellelhetők. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Iphiclides podalirius (LINNAEUS, 1758) - Kardos lepke - Magyarországon napjainkban még mindenütt megtalálható, talán a legismertebb nappali lepkénk. Tápnövényei a csonthéjasok köréből kerülnek ki, így a berkenye (Sorbus spp.), szilva (Prunus spp.), galagonya (Crataegus spp.) stb. fajokból. Bakonykútin tavasztól őszig gyakori. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) - Fecskefarkú lepke - Hazánkban általánosan elterjedt faj. Feltűnő röptéről könnyű felismerni. Már március közepén megjelennek egyedei. Tápnövényei az ernyősök (Umbelliferae) közül kerülnek ki. A veteményeskertben kapron vagy sárgarépán gyakorta megfigyelhető csíkos hernyója. Bakonykúti környékén mindenütt megtalálható. Eszmei értéke: 2.000 Ft. Pieris ergane (GEYER, 1828) - Sziklai fehérlepke - Hazánkban meglehetősen lokális előfordulású faj, a Vértesen kívül a Bakonyból ismert (Várpalota, Csopak, Öskü). A nap-