H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

SZABÓKY CSABA: Bakonykúti lepkéi (Lepidoptera)

Tés (ÁBRAHÁM 1993), Öskü (FAZEKAS 2005) környékéről jelentek meg lepkészeti tárgyú dolgozatok. Két helyi védelem alatt álló terület (Isztimér - Burok-völgy és az Öreg cseres) ellenére Bakonykúti térségében eddig nem folytak tervszerű lepkészeti kutatások, illetve nincs tudomásunk róla. Anyag és módszer A faunisztikai feltáró munka 1989-ben kezdődött, elsősorban az itt élő nappali lepkék megismerésével. Az éjjeli nagylepke (Macrolepidoptera) és molylepke (Microlepidoptera) ismeretekhez nagy segítséget nyújtott Bakonykúti településen a Gagarin utca 151. szám alatti telken felállított Jermy-típusú fénycsapda, mely 1999 és 2003 között öt éven keresztül működött áprilistól októberig. A fénycsapda az Erdészeti Tudományos Intézetnél rendszeresített méretekkel rendelkezett és az izzó két méteres telepítési magassága is megegyezett az ott alkalmazottal, így a lepkeanyagok feldolgozása során készült fénycsapda-naplók adatai bármikor beilleszthetők annak rendszerébe. A telek mellett - a ház által árnyékolt, hosszú oldalával párhuzamosan - mint egy mezővédő erdősáv, szilva, kökény, vadrózsa, mezei szil és bodza szövevénye zárta le teljesen a kilátást. A telek végénél rálátás nyílt a meglehetősen köves mezőgazdasági területre, ahol rendszerint gabonát termesztenek. A negyedik oldal a szomszédos kerttel határos, ebből az irányból jól látszik a két kilométerre kiemelkedő Baglyas-hegy. A fénycsapda rovaranyagának lepkéken kívüli részét átadtuk a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumnak. 1. kép: A fénycsapda Bakonykútin (Fotó: Rácz Gábor) Összesítve: a Bakonykútin előkerült 1150 lepkefajból 634 a nagylepkék és 516 a molylepkék fajszáma. (A teljes fajlista a Mellékletben található meg.) Mivel a település viszonylag távol fekszik az előzőekben vázolt élőhelyektől, ezért az azokra jellemző fajokból rendsze-