H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 22. (Zirc, 2005)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae). VI. Helconinae, Brachistinae, Cheloninae és Sigalphinae

HELCONINI Aspicolpus WESMAEL, 1838 Aspicolpus borealis (THOMSON, 1892) - KB: 1 d". Csesznek, Kőarok, 1957. V 21. PJ - V - Magyarországon a csesznekin kívül csak a Mátrából ismerjük két lelőhelyről (PAPP 1998). Hazánkon kívül négy palearktikumi országból tudunk előfordulásáról: Svédország, Svájc, Irán és Oroszország (Kamcsatka). Aspicolpus carinator (NEES, 1812) (=Diospilus maximus SZÉPLIGETI, 1900) - ÉB: 1 ?: Bakonybél, Gerence-völgy, Urtica urens-ről hálózva, 1959. V 20. PJ; 1 ¥: Bakonybél, Királykapu, tölgy-rönkről hálózva, 1959. V 21. PJ; 1 ?: Bakonybél, Vörös János séd, Ranunculus acer-ről hálózva, 1969. V 21. PJ; 1 ?: Bakonyszűcs, Somberek, 1957. VI. 20. PJ - V-VI. - Magyarországon viszonylag gyakori faj, az itt közölt négy bakonyi lelőhely kiegészíti az előző faunisztikai adatokat (PAPP 1998). Palearktikus elterjedésű faj. Helcon NEES, 1812 Helcon angustator NEES, 1812 (=Ichneumon redactor THUNBERG, 1822) - DB: 1 ¥: Sümeg, Sarvaly, 1968. VI. 4-8. PJ - VI. - VAN ACHTERBERG (1987) szerint inkább az alföldi helyeken terjedt el. Nálunk egyaránt gyűjtötték sík- és dombvidékeken (PAPP 1998). Előző közleményemben (PAPP 1973) Helcon redactor (THUNBERG) néven a KeletiBakonyból (Isztimér) közöltem. A H. angustator NEES érvényes faji név, amit VAN ACHTERBERG (1987) ismert fel és nem a H tardator NEES szinonimja (PAPP 1998). Helcon claviventris (WESMAEL, 1835) - ÉB: 1 ¥: Halimba, Szár-hegy, présház nádtetejéről egyelve, 1959. VI. 9. PJ - VI. - Magyarországon először a Bükki Nemzeti Parkból mutatták ki (PAPP 1996a), azóta összesen hét hazai lelőhelye vált ismertté (PAPP 1998). Európában szórványosan előforduló faj. DIOSPILINI Baeacis FÖRSTER, 1858 Baeacis abietis (RATZEBURG, 1844) - ÉB: 1 a": Ugod, Somberek, Hubertlak, 1967. VI. 26-29. PJ - VI. - Európa tűlevelű vegetációs övezetében, azaz a magas hegyvidékeken gyakori faj, máshol kevésbé gyakori ill. ritka faj, így a mai Magyarországon is. Diospilus HALIDAY, 1833 Diospilus capito (NEES, 1834) (?=Bracon filator NEES, 1834; l = Taphaeus fuscipes WESMAEL, 1835) - BF: 1 ¥ + 1 d": Balatoncsicsó, erdészház környéke, 1969. VII. 9-10. PJ; 6 ¥ + 1 cf: Keszthely, 3 ¥: 1977. VII. 27. PJ; 1 ¥: 1977. VIII. 30. PJ; 1 <?: 1979. VIII. 16. PJ; 1 ¥: 1983. VIII. 16. PJ; 1 ¥: 1984. VIII. 4. VA; 1 ¥: Monoszló, Tarlóra-hegy, 1969. VII. 9. PJ; 1 <?; Révfülöp, 1925. IX. 3. SzZ; 4 ¥ + 1 d"; Tihany, déli part, Malaise csapdával gyűjtve; 1 ¥: 1967. VII. 19. ML és 1 <?: 1968. V 9. ML; 2 ¥: 1977. VI. 23. ÁL; 1 ¥: 1984. VIII. 12. PA; 1 ¥ Várpalota, Pétfürdő, Chaerophyllum bulbosum-ról hálózva, 1968. VI. 26. PJ - DB: 1 a*: Gyulafirátót, Miklád, 1967. VIII. 16. PJ; 2 ¥: Herend, Szolimán, 1982. VIII. 4. PJ; 4 ¥: Lesenceistvánd, Uzsa, 1 ¥: 1958. IX. 2. MF, 2 ¥: 1968. VIII. 27. MF, 1 ¥: 1970. VIII. 17. PJ; 2 ¥: Nagyvázsony, Kab-hegy, 1970. VIII. 19. PJ; 1 ¥: Városlőd, 1972. VII. 13-14. PJ; 2 ¥: