H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 22. (Zirc, 2005)

GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a Bakony-hegység flórájához III.

- Comit. Veszprém, in parva parte No. 391b, in loco cum Potentilla-Querceto prope pago Nyirád. Nyirád, 22. VI. 1965. Leg. et det. P. Tallós. A hajtások virágzat nélkül, de a pillás levélszél megbízható támpontot ad. A Bakonyhegységre új faj. Lotus borbasii ÚJHELYI - SIMON (2000) szerint a Dunántúli-középhegység néhány tagjában és Sopron környékén fordul elő. Bakonyi viszonylatban a Keleti-Bakonyt említi. Balaton-felvidéki adata a következő: - Comit. Veszprém, in fruticetis montis Kis-erdő-tető ad pag. Tihany. Alt. cca. 200 m. s. m. Tihany, 27. IX. 1983. Leg. et det. I. Galambos. - A Balatonicum flórajárásra új, 2000-ben SOMOS ZOLTÁN találta meg Sóly közelében, száraz gyepben. Galega officinalis L. - A Magyar-középhegység szélein szórványosan előforduló faj. A szűkebb értelemben vett Bakonyból csak kevés helyről volt ismert (RÉDL 1942). Herbáriumi adatai a következők: - Comit. Veszprém, solo perturbato ad rivulum Meleg-víz-patak, ad villám Nagytárkánypuszta, prope pag. Csabrendek. Alt. cca. 200 m. s. m. Csabrendek, 16. VII. 1986. Leg. et det. I. Galambos - Comit. Veszprém, ad rivum Bakony-ér, prope oppidum Pápa. Pápa, 16. VII. 1952. Leg. et det. P Tallós. - Comit. Veszprém, in graminosis circa lacum Kis-tó, prope pag. Pécsely. Alt. cca. 220 m. s. m. Pécsely, 13. VI. 1979. Leg. et det. I. Galambos - Comit. Veszprém, in pratis humidis ad pusztám Tátikahidegkút et pag. Zalaszántó. Alt. cca. 200 m. s. m. Zalaszántó, 31. VII. 1982. Leg. I. Galambos et Zs. Szurgyi, det. I. Galambos - 2000 őszén Bakonysárkánytól DNy-ra találtuk, nedves réten. Astragalus asper WULF, in JACQ. - A Balatonicumra új faj, adatközlésem (GALAMBOS in lit.) nyomán került be FARKAS (1999), majd onnan SIMON (2000) munkájába. - Comit. Veszprém, in muris loessaceis montis Csúcs-hegy, ad pag. Tihany. Alt. cca. 150 m. s. m. Tihany, 6. VII. 1983. Astragalus vesicarius L. ssp. albidus (W. et K.) BR. - BL. - A Balaton-felvidékről egyetlen adata volt, melyről BORBÁS (1900) a következőket írja: „Szgl (Kit. Slav.) vidékén, de mint mésszirti növény nehezen bazalton". Szgl = Szigliget. Kitaibel szlavóniai útja során jegyezte fel a növényt, melynek valódiságát Borbás - megjegyzéséből következtetve - kétségbe vonta. A múzeum herbáriumában található gyűjtés Kitaibel adatát - ha közvetve is de közel 200 év után megerősíti: - Comit. Veszprém, in pratis siccis arxis collapsae montis Csobánc, supra pag. Gyulakeszi. Alt. cca. 360 m. s. m. Gyulakeszi, 3. VII. 1981. Leg. Zsolt Szurgyi, det. I. Galambos Ornithopus sativus BROT. - Soó (1966) szerint: „Ritkán elvadul (pl. Budapest, Helemba)" (sic!). A sajtóhibás névírás helyesen Halimba, s Szálai Miklós gyűjtésére vonatkozik. Herbáriumában a növény perpusillus-ként szerepel, de hosszú fürtkocsánya egyértelművé teszi, hogy Soó hivatkozása (eltekintve a helységnévtől) helyes. - Comit. Veszprém, in prato „Csárdarét"prope pag. Halimba. Halimba, 10. VI. 1952. Leg. et det. M. Szálai Coronilla coronata NATH. - RÉDL (1942) a Déli-Bakony északi pereméről két adatát közli. Ehhez képest új SZÁLAI MIKLÓS adata: - Comit. Veszprém, in monte pr. pag. Szőc. Szőc, 25. V1950. Leg. et det. M. Szálai Hippocrepis emerus (L.) LASSEN - RÉDL (1942) flóraműve a szűkebb értelemben vett Bakonyból nem közli. A Veszprém melletti Csatár-hegyen végzett kutatásaink során a terület karsztbokorerdejéből került elő. Jelenleg ez a legészakibb ismert előfordulása hazánkban. A Déli-Bakonyra új.