H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)
SZABÓ ISTVÁN: A tapolcai polgári iskola herbáriuma Redl Gusztávtól
A herbárium feldolgozásának módszere Az adattárban tételesen, külön sorszám alatt felsorolunk minden egyes ívet: borítót és herbáriumi növényt tartalmazó lapot egyaránt. Ilyenformán összesen 582 sorszámozott tétel képviseli az egykori teljes gyűjteményt, amelyből - mint korábban jeleztük - 344 darab az exszikkátum. A családnevek latinul mindig szerepelnek, több esetben magyarul is. A sorrend változó: latin - magyar vagy fordítva. A latin családneveket hiány esetén pótoltuk és kiskapitálissal szedtük. A neveket a család sorszáma és az alá tartozó nemzetségek sorszáma követi (pl.: Hídőrfélék - Alismataceae 12(.) család (ITH.). A nemzetségnevek az eredeti számkódról (pl. Sparganium fajok 13/11) ismerhetők fel. A selyempapír borítókon a nemzetségek számkódját a biztonság kedvéért általában feltüntették. A lapokon olvashatók a korabeli nómenklatúra, helyesírás és szóhasználat szerinti tudományos és magyar fajnevek. Az auktor (szerző) neve igen ritkán szerepel. A magyar névhasználat általában megfelel a nyelvújítást (sőt Diószegit és Fazekast) követő, és a korabeli mérvadó botanikai szakkönyveknek (Cserey, Hoffmann - Wagner János tolmácsolásában, Mágocsy-Dietz lektorálásával). A faj- és lelőhelyneveket az eredeti helyesírással közöljük, még akkor is, ha hibásnak bizonyulnak. A dátumozásban az évszámok és a napok után pont nem szerepelt. A lapokon a gyűjtés napja nem egységesen íródott, pl. 4én vagy 16án vagy csak 23 formában. Az adattárba utótagok nélkül vettük fel. A mai érvényes nómenklatúra szerinti név az egyes tételek utolsó sorában törtjelet (/) követően szerepel, számos értékelő megjegyzéssel. Gondolat- és törtjel (- és /) a hiányzó, kérdőjel (?) a bizonytalan adatokra hívja fel a figyelmet. Itt olvasható a ma érvényes tudományos név, a korabeli magyar névvel kapcsolatos megjegyzés, és a faj termőhelyi, elterjedési jellemzői. Az utóbbiak Tapolca korabeli természeti képének ismerete, és az évszázad alatt végbement környezeti változások megítélése szempontjából érdekesek. Az adattárat követően elemezzük a gyűjtés ideje és helye alapján Redl Gusztáv növénygyűjtő tevékenységét. A tételeket feldolgoztuk a rendszertani (taxonómiai) megoszlás, a gyakorlati (gazdasági) jelentőség szempontjából. Elemeztük a tudományos és a magyar neveket nómenklatúrái, etnobotanikai, nyelvtörténeti szempontból. Megállapításokat kívántunk tenni Tapolca és környéke egykori természeti képére, valamint az egy évszázada bekövetkezett változásokra vonatkozóan. Adattár 1. ABIETINACEAE - /(PINACEAE, Abietoideae) - /(CUPRESSACEAE) 2. Juniperus fajok 7A 7 . 3. Juniperus communis - Boróka fenyő (Gyalogfenyő): Tapolcza városerdő 1900 április 15 /Juniperus communis L. - közönséges boróka: A pannóniai flóratartomány honos fenyőféléje. Legelőkön, kopárokon, bokorerdőkben gyakori, magasabb növésű erdő (pl. cseres) záródásával visszaszorul. 4. GINKGOACEAE fajok 7ATII. 5. Ginkgo biloba - Ginkgo fa: Szentgrót. Berényi kert 1905 július 9 /Ginkgo biloba L. - páfrányfenyő: Távol-keleti díszfa, hazánkban a XIX. században kezdett közkedvelt parkfává válni. 6. Hínárfélék - NAJADACEAE 9 család I-IV. /p.p. POTAMOGETONACEAE 7. Potamogeton fajok 9/1. 8. Borostás uszányfű - Potamogeton pectinatus: Tapolcza lápteknő 1905 augusztus 19
