H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) V. Agathidinae, Alysiinae

Olaszfalu, Alsópere, 1966. VII. 11-14, PJ. - VI-IX, leggyakrabban augusztusban gyűjtötték. - A nyugati Palearktikum leggyakoribb, közönséges Bassus faja. Első számos hazai lelőhelyét a történelmi Magyarországról SZÉPLIGETI (1896a: 181) közölte. Bassus zaykovi (NIXON, 1986) - BF: 1 S: Balatonfüred, Nagymező, 1975. VIII. 3, TS. - ÉB: 1 6: Ugod, Szárhegy, 1975. VIII. 14, TS. - VIII. - Leírása óta csak Bulgáriából ismertük. A magyar fauna új faja. Cremnops FÖRSTER, 1862 Cremnops desertor (LINNAEUS, 1758) - BF: 1 6: Ábrahámhegy, Chrysanthemum corymbosum-ró\ hálózva, 1962. VIII. 2, PJ. 1 6: Badacsony, 1964. VIII. 21, PJ. 1 9: Balatonalmádi, Tulipán utca \5.,Anethum graveolens-ről hálózva, 1965. VII. 25, PJ. 1 6: Szigliget, Várhegy, 1964. VII. 1, PJ. 1 9 : Tihany, Achillea millefolium-ról hálózva, 1966. VII. 21, PJ. 4 ó: Tihany, Külső-tó, 2 cT: 1976. VIII. 25. TS. 1 â: 1978. IX. 14, CSM. 1 S: 1979. VIII. 30. TS. 1 S: Tihany, Ráta, 1963. VIL 10, PJ. 1 6: Várpalota, Pétfürdő, Daucus carota-ról hálózva, 1968. VI. 26, PJ. - ÉB: 5 <?: Bakonyszűcs, 1963. V. 24, PJ. 1 â: Kislőd, 1964. VII. 18, PJ. - V-IX, leggyakrabban július és augusztus folyamán gyűjtötték. - Palearktikus elterjedésű, hazánkban is gyakori, helyenként közönséges faj. A történelmi Magyarországról SZÉPLIGETI (1896a: 181) közölte számos lelőhelyét. Disophrys FÖRSTER, 1862 Disophrys caesa (KLUG, 1835) - 1 6: Balatoncsicsó, Csicsói-erdő, 1993. VIII. 9, PJ. 1 9 : Balatonederics, GYJ. 2 9 : Balatonfüred, 1877. VI. 15, MS. 1 9 : Balatonakaii, 1965. VI. 21, PJ. 2 9 + 1 6 : Balatonalmádi, Tulipán utca 15, Melilotus albus-ról hálózva, 1963. VIII. 9, PJ. 1 9 +16: Köveskál, 1908. VI. 22, GYJ. 4 9: Lovas, 1963. VIII. 9, PJ. 3 9 + 2 ó: Örvényes, 1963. VII. 11, PJ. 1 9 : Tihany, 1958. VI. 6, BE. 6 9 : Tihany, Ráta, Daucus carota-ról hálózva, 1963. VII. 10, PJ. - DB: 1 9 : Veszprém, 1972. VIII. 23, ifj. PJ. - VI-VIII. A Palearktikum erdős-sztyep övezetének gyakori faja. Magyarország sík- és dombvidékein gyakori, hegyvidékeinken inkább szórványos előfordulású faj. Earinus WESMAEL, 1837 Earinus transversus LYLE, 1920 - BF: 1 9: Balatonudvari, Kiliántelep, ex Carposina scirrhosella HERRICH-SCHAEFFER (Lep, Carposinidae), a gazda tápnövénye: Rosa gallica, 1971. IX. 24. - VI. - NIXON (1986: 228) csak Angliából közölte. A magyar fauna új faja. ALYSIINAE / Alysiini A Bakony-hegységből kimutatott Alysiinae: Alysiini fajok száma 115; az eddig kimutatott magyarországi fajok száma 196, azaz a Bakonyban a hazai fajok 59 %-át sikerült kimutatni. A 115 faj közül 69 (azaz a fajok 60 %-a) új a magyar faunára. A hazai Alysiinae: Alysiini tribus fajai 22 génuszba tartoznak, ezek közül 10 génusz faját nem sikerült eddig megtalálni a Bakonyban (2. táblázat).