H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)
VERESS MÁRTON: Adalékok a homokkő anyagú kőtengerek (Káli-medence) pszeudokarrjainak morfogenetikájához
- Az elkülönült szemcsék mérete oldódás hatására csökken. CHALCRAFT-PYE (1984) ugyanis elektronmikroszkóppal a kristályos kvarc nagyon lassú oldódását is kimutatta. A maradék szemcsék tovább aprózódnak (fagy, inszoláció hatására), majd a fentebb felsorolt módokon, ill. leöblítéssel és a szél által elszállítódhatnak. Az oldódás az alábbi tényezőktől függ: - A homokkő kvarcanyaga lehet amorf vagy kristályos. A 3. ábrán látható, hogy az amorf kova oldódási sebessége akár százszorosa is lehet a kristályosénak (SIFFERT 1962). - A kristályos kvarc amorf kovává alakulhat, így a kőzet oldódása felgyorsul. Erre azonban csak trópusi éghajlaton lehet számítani (WHITE 1988). - Az amorf kova oldhatósága (SIFFERT 1962, KENNEDY 1950, WHITE et al. 1956, MOREY et al. 1962,1964) függ az oldat hőmérsékletétől (4., 5. ábrák), a pH-tól (6. ábra), az oldódás időtartamától (7. ábra). Az amorf kova - amely Si-O-Si kötésű polimer vegyület - oldódása során a OH-ionok megbontják a lánc kötéseit, miáltal rövidebb lánctöredékek keletkeznek. Ez utóbbiak kerülnek a vízbe. Valószínűleg alacsonyabb pH mellett, illetve az oldatás kezdetén még nagyobb kiterjedésű és súlyú molekuláris kovasav keletkezik, amely ezért gyorsabban visszaülepedhet. Hosszabb idejű oldatásnál, ill. 8,5 pH-tól már szilikátionok keletkeznek, amelyek kolloidként tartósabb ideig maradnak a vízben (6. ábra). A víz pH-ját feltehetően bizonyos növényféleségek - bár erre vonatkozó vizsgálati adatokkal nem rendelkezünk - számottevően megnövelhetik. így a növényzettel és talajjal borítottság áttételesen hatással lehet az oldódásra. - A feloldható anyag mennyiségét befolyásolja a vízmennyiség és az oldódás időtartama. Az előbbi a csapadék jellegétől, intenzitásától, a párolgástól, a talajtól és a növényzettől, valamint a kőtömb felszínének nagyságától függ. Az oldódás időtartama több hét is lehet, ami a már kialakult pszeudokarros formától, ill. alakjától (ha az lefolyástalan vízcsapdaként funkcionál), továbbá a párolgástól függ. Az oldódás időtartamát a kőtömb dőlése és a kőzet vízvezető képessége szabja meg. A felszíni vízelfolyás sebességét a kőtömb dőlése határozza meg (túlfolyás). Kisebb dőlés esetén a lassúbb vízmozgás következtében az oldódás hatékonyabb, miután az ilyen kőtömbökön hosszabb ideig tart. idő (nap) 3. ábra: A SÍ0 2 kristályos és amorf változatainak oldódása az idő függvényében Jelmagyarázat: I. Kvarc II. Krisztobalit III. Opál IV Amorf kovasav (SIFFERT 1962) 20 40 GO 80 100 hőmérséklet IC*] 4. ábra: Néhány kovasavfajta oldódásának összehasonlítása (WHITE et al. 1956)
