H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)

SZÉL GYŐZŐ – KUTASI CSABA: Tihanyi élőhelyek bogárfaunisztikai vizsgálata

A bogárfaunisztikai vizsgálatok módszerei A. Talajcsapdázás. Talajcsapdaként 2 dl-es műanyag poharakat használtunk, a konzerválószer 40 %-os etilén-glikol volt. A talajcsapdák május 18. és október 13. között üzemeltek. A poharak ürítését május és július között átlagosan hetenként, augusztus és október között havonta végeztük. B. Gyűjtés boros csapdával. A boros csapda régóta ismert találmány bogarak gyűjtésére, az utóbbi időben azonban aránylag kevesen alkalmazták. Segítségével igen hatékonyan gyűjthetők a lombkoronaszintben élő, illetve főként ott mozgó virágbogarak és cincérek. Előnye, hogy a bekerült bogarak jó része nem pusztul el, és ürítéskor azok szabadon ereszthetők. Csapda gyanánt a két vagy másfél literes műanyag flakont használtunk, melynek tetején, a kupak alatt két, mintegy 5x5 cm-es ablakot vágtunk. A flakonba 2-3 dl vörösbort töltöttünk, és 2-3 kisebb banándarabot is tettünk. Az így előkészített flakont azután felerősítettük egy fára legalább 3-4 m magasra. A csapdák zöme június 3-tól szeptember 10-ig működött. A csapdákat augusztusig hetente ürítettük, augusztus 10. után már csak egyszer, szeptember 10-én. C. Lámpázás. Lámpázást egyetlen alkalommal, július 5-én végeztünk a Szarkádidűlőnél a lucernaföld közelében, amikor elsősorban futóbogarakat sikerült gyűjtenünk. Izzó gyanánt 160 W-os higanygőzlámpát használtunk. D. Parttaposás. Két helyszínen, a Külső- és a Belső-tó partján alkalmazott módszer. A taposás következtében a nedves-vizenyős talaj tömörödik, és a fellépő oxigénhiány következtében a bogarak a talaj felszínére igyekeznek, ahol azután jól észrevehetők. E. Egyelő (vagyis egyenként, észrevétel alapján végzett) gyűjtés. E módszert kiegészítő gyűjtésként több ízben és számos helyszínen is alkalmaztuk. E Fűhálózás. Fűhálózáskor az erős keretű hálóval végzett csapkodás hatására a lágyszárú növényzeten tartózkodó bogarak (pl. cincérek, díszbogarak) a hálóba kerülnek, ahonnan begyűjthetők. E módszert májusban alkalmaztuk. JTV Eredmények A Tihanyi-félszigeten kutatásaink során 2000-ben és 2001-ben 28 bogárcsalád összesen 300 faja került elő, ezek közül a legtöbb (118) a futóbogarak képviselője. A természetvédelmi státuszt élvező fajok száma 17 volt. A Tihanyi-félsziget legjellegzetesebb bogarait, valamint a védett és ritka fajokat röviden jellemeztük, illetve megadtuk tihanyi előfordulásukat. Faunisztikai eredmények A korábbi intenzív kutatások ellenére 25 olyan bogárfajt sikerült kimutatnunk a Tihanyi-félsziget területéről, melyeknek ottani előfordulása eddig nem volt ismert. *-gal jelöltük azokat a fajokat, amelyeket ez idáig nem mutattak ki a Tihanyi-félsziget területéről, vagy legalábbis publikált előfordulási adatuk nem volt. Aláhúzással különböztettük meg a védett és/vagy a Magyarországi Vörös Könyvben szereplő fajokat.